A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

amely 1774-ben egy különös nevű: „Sibilla jóslatai" c. naptárt adott ki. Ennek 1776. évi száma megvan a Nagy könyvtárban. Híres volt még ifj. Heltai Gáspár 1592-ben kiadott naptára Kolozsvárott. Ez minket debrecenieket közelebbről is annyiban érdekel, hogy Debrecenben is akkor jelent meg a legelső naptár, amiről tudomással bírunk. (Később ismertetni fogom.) Közlöm az 1592-ben megjelent naptár, ill. csízió címlapját: „Cisio Magyar nyelven, és az Egh iarasának és czillagoknac kulomb-kulomb természetinec follyásából való Practica Mellybol gyermekeknec szuletéseknec természetéé, és az Napoknac miuolta megismertetnec. Azaz Magyar Planétás Könyv. Colosvárat. Az Könyvnyomtató által Magyarrá fordítatot, és vyolag ki adatot, Anno Christi 1592. Esztendőben."

11 A bevezető sorok szerint, amit „az Colosuari Könyvnyomtató GÁSPÁR" írt, az látszik, hogy még előbbi kiadása is volt 1590ből. Heltai tulajdonképpen a Regiomontanus naptárát fordította le és bizony még átvette a sok asztrológiai jóslást, sőt megtoldotta egy nagy fejezettel, amelyben a lóbetegségek orvosságait közli. Ezek nagy része népi kuruzslás, sőt némelyik egészen babonás. A Heltai fordítását dolgozta át Bagó Márton budai nyomdász még népszerűbb formában. Az ő munkája a bevezető soraimban említett két kis könyvecske is, mert azokat csakugyan megtaláltam majdnem teljesen változatlan formában a budapesti Széchenyi könyvtárban 1865 évből, és az Egyetemi könyvtárban 1848 és 1850 évekből. Ez a Heltai—Bagó féle csízió a babonák dolgában vezet. A BAGÓ féle csízió 1865. évi kiadásának előszavában azt írja, hogy Királyhegyi Müller János (= Regiomontanus) 1472-ben (sic!) megjelent munkáját fordította le Heltai Gáspár 1575-ben (sic!) és a Bagó-féle csíziók még 1873-ban is megjelentek. Így 400 éven át majdnem változatlanul közli ugyanazon babonás asztrológiai jóslásokat, paraszt regulákat és 300 éven át a Heltainál közölt lóbetegségek orvosságait. Ezekből a babonás rendelkezésekből mutatóba kettőt szeretnék közölni. Az egyik az ún. ADERLASSMAENCHEN képe, amely ezekben a csíziókban mindig benne van. Ez egy emberi test a 12 állatövi csillagkép között. Nyilak mutatják hogy aszerint, hogy a Hold melyik csillagképben van, melyik testrészből „jó" vért ereszteni. A másik annak a bemutatása, hogy az egyes bolygók milyen befolyást gyakorolnak az emberek életére. A Szaturnuszt ragadom ki Bagó Csíziójából: „Saturnus hideg és száraz Planéta, a mesteremberek Patrónusa, a Fekete szint, a savanyúízűt kedveli, A Szombat napnak és Keddi éjnek Planétája, idő emésztőnek magyarázzák. (Lásd a képen: a gyermeket eszi.) ..., melly órában uralkodik, abban „jó": nehéz marhát venni, és eladni, úgymint vasat, ólymot és mindenféle metallumot... jó kertet örökíteni... Jó az ellenséget álnoksággal megtsalni. (?) Jó mindenféle eledelt venni, vetni és oltani. Saturnus órájában nem jó orvosoltatni (?) [akkor sem, ha beteg?], új ruhát tsináltatni, és abban öltözködni, megborotválkozni (?) Hajóban ne járj, útra ne menj, ne házasodjál ( ?), eret ne vágass (?)... Valamely gyermek Saturnus órájában e világra születik hideg és száraz természetű lészen, és Melanchonikus, az az, mindenkor gondolkodó, rest, és nehéz kedélyű ember, ritka szakállú (?), sárga temérdek, vastag, fekete hajú fel fuvalkodott, sokat el kezd, semmit sem vészen véghez... víz mellett kedves lakása (?) természet szerint lopó, tolvaj, irigy... és minden embert gyűlöl,... fösvény, hazug, nem örömest megyén emberek 207