A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

könyveit s arra a gondolatra jött, hogy ezekből a közönség számára népszerűbb kiadást készítsen. így indultak meg naptárai. Az ő naptárai tehát tulajdonképpen leegyszerűsített csillagászati évkönyvek; népszerű, de tudományos munkák. A budapesti Egyetemi Könyvtárban volt módomban betekinteni az 1474-ben kiadott naptárának fakszimile kiadásába, amelyből látszik tudományos jellege, mert csak asztronómiai adatokat közöl és nem asztrológiát. Csak későbbi kiadói egészítik ki egészségügyi résszel és a korszellemnek megfelelően asztrológiai jóslásokkal. Ezekkel iparkodtak érdekesebbé tenni és népszerűségét, kelendőségét fokozni. Így lett belőle „népkönyv, népnaptár." Olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy még 400 év után is reá hivatkoztak a naptárak kiadói. Érdekes, hogy a nevét is lefordították. Az igazi neve Müller János volt, de mivel Königsbergben született, a név németül Königsberger, latinul Regiomontanus lett, Heltai Gáspár pedig magyarra Királyhegyi formában fordította le. Regiomontanus személyével kapcsolatban még Jankovics Miklósnak egy érdekes cikkét ismertetem. Jankovics is egyik szorgalmas kutatója volt a régi kalendáriumoknak, egész gyűjteménye volt naptárakból. Az örököseitől a Nemzeti Múzeum egy régi kéziratos naptárt 1852-ben megvásárolt 72 aranyért. Jankovics a most említett cikkében szinte szenvedélyes hangon vitába száll Schwartner Mártonnal, aki azt állította, hogy Magyarországon 1584-ben még nem volt naptár. Vele szemben egyenesen azt bizonyítgatja, hogy a legelső naptár, a Regiomontanusé Magyarországon készült.

8 Regiomontanus már 1471-ben hozzákezdett Mátyás király biztatására a naptárának elkészítéséhez s mikor elkészült vele, Mátyás királytól 8000 aranyat, sőt haláláig 200 arany évjáradékot kapott. Állításának valószínűségét erősíti Wegernek az az adata is, hogy már 1472-től dolgozott naptárán.

7 Nagy dicsősége Mátyás királynak, hogy a legelső tudományos naptár létrehozásában ilyen nagy szerepe volt, a magyar művelődéstörténet szempontjából is fontos adat. 3 A kalendárium további története Német- és Magyarországon A kalendáriumok Németországban több irányban fejlődtek tovább. Közkedveltek voltak — nálunk is a Szepességben és Erdélyben — az Eber Pál kissingeni szuperintendens történeti naptárai. Azután divatba jöttek az ún. SchreibKalenderek. Ezekben a lapok közé egy-egy üres lapot helyeztek el, hogy a naptár tulajdonosai bejegyzéseket tehessenek. Ezeken a lapokon mennyi történeti adat került a tudomány szolgálatába! Bécsben egy harmadik kalendáriumtípus alakult ki. A nyomdászok a krakkói egyetemi tanárokkal készíttették el a naptárak tudományos részét, azért elnevezték „Krakuer SchreibKalender"-nék, pedig nem Krakkóban, hanem Bécsben nyomtatták ki. De mindezeknél hosszú ideig ugyanaz a beosztás, ami Regiomontanusnál. О volt a minta évszázadokon át, mondhatni a XIX. század második feléig. A naptári rész után jött az asztronómia, helyesebben asztrológia, amelyben a csillagászok adataiból jósoltak a népek sorsára, az emberek életére, egészségére, sorsára, a gyermekek születési adataiból az egész életére. Bizony ebben a második részben, az ún. Prognosticon-ban azután hemzsegnek a babonák, úgyhogy 1754-ben az állami cenzúra be is tiltotta a babonás egészségi szabályok közlését. A magyarországi naptáraknak is ezek a típusok voltak a mintái. Az itthoni német naptáraknak megindítója Frölich Dávid volt.

9 Frölich Késmárkon született, 1595 és 1648 között élt, az oderai Frankfurtban tanult. Az Eber történeti 205