A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

vezés átragadt a kalendáriumokra is és egy darab ideig szinte azonos volt a kettő jelentése. Ezek a csíziók az első nyomtatott naptárak megjelenése előtt elterjedtek s a misekönyvek és kódexek elején közölték. Még a reformátorok is átvették, Luther és Melanchton is nyomtattak csíziókat a Káté utolsó lapjaira; természetesen csak kevesebb névnapot, mivel a katolikus vallás szentjeit nem vették át. Pl. Melanchton csak 33-at vett bele a versbe. De volt olyan Cisio a katolikusoknál, melyben 146 név volt versbe szedve. Ilyen csíziókban már nehéz lehetett értelmes mondatot alkotni. A legrégebbi magyar csíziók is rendesen kódexekben jelentek meg a XV. és XVI. században. (Peer-kódex, Thúróczy-kódex.) Teljes szövegüket régi és mai írással közölték a Régi Magyar Költők Tárában Szilády Áron

2 és Horváth Cyrill.

3 A többféle szöveg csak kis eltéréseket mutat. Én a a legrégibb magyar naptárnak elismert, 1538 előtti időből való példányból, a Székely István naptárából mutatok be egy magyar szövegű csíziót: (mai helyesírással.)

4 „Kis-ka-rá-csontúl-Ke-resz-tül-jól-Pál-re-me-te-nagy-disz-nós-An-tal-lal-Fáb-Ág-Vin-hoz-szentPál-for-dul-la-ezt-mond-ta." 1. szó újév=Kiskarácsony, 6. Vízkereszt, 10. Remete Szent Pál, 17. Antal, 20. Fábián, 21. Ágnes, 22. Vince, 25. Pál. A decemberi talán a legértelmesebb mondatok közé tartozik: „Na-gyon-sír-Bor-ba-Mik-lós-Má-ri-a-mond-jad-Lu-cá-nak-hir-des-sen-jó-hírtTa-más-nak-nagy-Kar-Ist-Ján-Ap-Ta-más-Szil" 4. Borbála, Ó.Miklós, 10. Mária, 13. Luca, 21. Tamás, 25. Karácsony, 26. István, 27. János, 28. Apró szentek, 29. Tamás, 31. Szilveszter. 2 A legelső kalendáriumok Nem lehet célom az időszámítások legelső kezdeteit, történetét ismertetni, visszamenni egész az ókorba. Csak a kalendárium szó magyarázatára említem meg, hogy a rómaiaknál és a görögöknél is szokás volt, hogy a hónapok első napját „kikiáltották". Görögül a „kaleo" szó kikiáltást jelent. Innen lett a római naptárban a hónap első napjának a neve: „Kalendae", ebből származott a „Kalendárium" szó. A kalendárium hosszas fejlődéséből bennünket most csak két mozzanat érdedekel; az első a kalendárium és csízió találkozása olyan módon, hogy a kalendáriumban feltüntetett szám és nap neve után kitétetett a csízió megfelelő szótagja is. Ez a kettősség hosszú ideig élt a használatban. A könyvnyomtatás feltalálása után az első nyomtatott könyvek közt kalendáriumokat is találunk, pl. Gutenberg híres Türken-kalenderjét, 1454-ből

5 az ulmi kalendáriumot 1474-ből és 1478-ból az ausgburgit 1481-ből.

e Ezek között igen tekintélyes szerepe volt a Regiomontanus által készített és nyomtatott kalendáriumnak 1474-ből.

7 Erről azt lehet mondani, hogy az első tudományosan szerkesztett naptár. Amint köztudomású: Regiomontanus életének egy részét Mátyás király udvarában töltötte, 1467-től 1471-ig. A pozsonyi egyetemen, az „Academia Istropolitanán" tanított is. Munkáinak egy részét is itt írta. Azután Nürnbergbe ment. onnan IV. Sixtus pápa 1475-ben Rómába hívta, s a naptár javítással bízta meg, de csakhamar (1476-ban) meghalt s így csak több mint 100 év múlva 1582-ben XIII. Gergely pápa alatt született meg az új, ún. Gergely-féle naptár. Regiomontanus Ephemerides címen már 1463-tól írogatta csillagászati év204