A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

GEORG С COMN; (= GEORGIUS С; COMARINUS) a másik oldalon QOMAROMI GYÖRGY. Az utolsó három betű már a kő végén kialakított ferde lapra került. A szarko­fágnak, mely nincs olyan időálló kőből készítve mint a Méliuszé, felületén mély kifagyások láthatók. De így is megállapítható, hogy a kőmetszés előírásainak megfelelően volt megdolgozva egyszerű sík képzéssel. A Méliusz sír keresése alkalmával 1907-ben a Dobozi temetőben levő nagy domb keleti oldalán találták meg egymás mellett elhelyezve az 1692. augusztus 13-án elhunyt Bárányi Mihály főbíró és az 1701. február 6-án meghalt menye, ifj. Bárányi Mihály felesége Dobozi Erzsébet koporsó alakú sírkövét. Mind két kő erősen sérült csonka állapotban került be a múzeumba, melyeken a felírás már alig olvasható összefüggően. Dobozi Erzsébet unokája 1787-ben közzétette a két kő felírásának teljes szövegét 34 mely a következő: A szarkofág felső lapján: Triste Monumentum. Az egyik oldalon két sorban: Spect. Perillustris ac Generosus Dominus Michael Bárányi de Varad Inclyti A másik oldalon két sorban: Comitatus Bihor Vice Comes, Lib. Regiaeque Civitatis Debreczen Iudex Primarius. Obiit Anno Aetatis 48. A másik sírkő felirata a következő volt: 13 Augusti 1692. A felső lapon: Triste Monumentum Anno 1701 erectum Az egyik oldalon két sorban: Perillustris ac Generosi Domini Stephani Dobozi Filia primogenita Elisabetha Chara A másik oldalon két sorban: Conjux Grosi Domini Michaelis Bárányi Iunioris Gratissima. Obiit Anno Aetatis uae XXIV. 6 Februarii. E két síremlék feliratából megállapítható, hogy az közel sem olyan szűk sza­vú mint az előbb említett síremlékek feliratai. Szövegezésben követi az epitáfiu­mokon használt terjengős leírást. A két síremlék pontos formáját meghatározni már nem lehet sérülései miatt, de a többi ép állapotban megmaradt és nem sokkal később készített sírkövek alap­ján rekonstruálhatók. Egyike a legjobb állapotban megmaradt síremlékeknek az 1701-ből származó Dobozi III. István sírköve, mely az előbbiekhez hasonlóan a Déri téren van elhe­lyezve (4. ábra) A kő hossza 2,00 méter, szélessége 0,78 méter, magassága 0,47 méter. Alakjá­ra nézve állandó keresztmetszettel bíró széles oldallapján fekvő hat oldalú ha­sáb. A fekvő síkra merőleges két 0,18 méter magas oldallapja sima megdolgozású. A két ferde oldallap tükörszerűen mélyítve van kiképezve, körül futó tagozott párkánnyal. E két lap belső sima felülettel megdolgozott tükrében 4—4 sor latin szövegű felirat van bevésve... Hasonló kiképzésű a sírkő keskeny felső lapja is. Itt egy sor írás van feljegyezve. A végső oldalakon, melyek függőlegesen vannak az alapsíkra kiképezve a fej felőlinél tükrös kiképzéssel keretezve relief szerű ki­alakítással a Dobozi család címere van kifaragva a sima részen néhány betű bevé­sésével, míg a másik vége sík felülettel van kiképezve és felírással bevésve. A kő íi* 163

Next

/
Thumbnails
Contents