A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai

dul elő még adataink között. 1344-ben Lengéi Jánost eskütételre utasítják biri-i Tamással szemben, hogy Szilas (Scylas), Ágoston (Agustwn), Bót (Bolth) és Szentlélek (Scenthliluk) elzálogosításával nem okozott Tamásnak 60 márka kárt.

39 Szentlélek eddig felgyűjtött adataink között sem 1344 előtt, sem azután nem szerepel. Még Szilas és Ágoston (telke), de különösen is az említett Győrkereki föld helyének megállapítása túlmutat eddigi eredményeinken, de dolgozatunk tárgyán is, addig az említett Szentlélek nevű falu helyét sikerült megállapítani. Kneidinger már többször említett 1775. évi térképének német magyarázata példányán az újfehértói határra felfutóan tüntet fel egy „Szend Lélek Völgye" nevű lapost. Mind az 1870. évi kataszteri felvétel, mind Téglás legújabb átnézeti térképe pontosan ennek a laposnak a középső és déli részén „Szentlélek földje" nevű határrészt jelez. Szerintünk itt a határrész neve ugyanúgy megőrizte egy középkori település, de legalábbis határa helyét, mint ahogyan a Telek, Telekalja, Vénkert nevek megvilágították Téglás 1664 utáni újratelepülését. Szentlélek falu helye az ilyen nevű határrész bármelyik részén egyaránt lehet, gondos terepbejárást kell itt végezni. 1962. évi feltárásunk a Szentlélek földje északi részéhez csak 1,9 km-re esik, mégsem állíthatjuk, hogy kis templomunk, a temetővel és a megfigyelt telep ülésnyomokkal Szentlélek faluval azonosítható. Szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a nyilván temploma patrociniumáról elnevezett Szentlélek azonos lenne a későbbi Téglás faluval, — névváltoztatásra van adatunk több helyről, de a templom patrociniumát nem változtatják meg. — Téglás templomának az ősi Adonymonostoréval egyező patrociniuma pedig nyomósán támogatja egész okfejtésünket.

40 Ha Téglás középponttal egy 7 km-es kört húzunk, akkor 13 tatárjárás előtt megtelepült falut találunk területünkön. Nem számítottuk ide a XIII. századi okleveles anyagban előjövő s majd a XV. század elején sűrűsödő -laka, -háza, -telke összetételű s szinte kivétel nélkül praediumként jelzett helyneveket. így a Macs mellett már 1282-ben említett Mihályiakat, a Hadháztól északkeletre levő Poroszló(telke) települést, melyet 1382-ben a Bátoriak királyi adományként kapnak. A Monostor határán állott Szentpáltelkit 1429-ben „possesio seu praedium ad possesionem Monostor pertinens"-ként jelzi az oklevél. Soma határán tűnik fel Szatatelke 1406-ban, Lomb mellett pedig Kamarástelke 1436-ban. Balogh István már valószínűnek tartotta, hogy a fentiek előbb keletkezhettek, mint az első okleveles említés, de nem önálló falvak voltak „hanem egy-egy korábban kialakult falu külső határán, mint bizonyos gazdasági funkciót betöltő telepek létesültek a XIV-XV. században."

41 A kérdést Szabó István oldotta meg.

42 Bebizonyította, hogy a XI—

XII. századokban 45—50, a XIII. század első felében kb. 30 %-a oklevelekben említett településeinknek a praedium megjelölést viselte, népeik nagyobb részben rabszolgák, vagy volt rabszolgák voltak. A prédium a hazai korai földesúri házi gazdálkodás üzeme volt, és virágkora a XI-XIII. század első évtizedeire esett. A XIII. században újból megsokasodnak a prédiumok, ezek többnyire „kis udvarházak gazdaságai." Szabó István cáfolhatatlanul igazolta, hogy a prédium eredetileg is önálló település volt s „kezdettől fogva jellegzetesebbé váló faluszerűsége magyarázza meg, hogy egy-egy prédiumban már a XI—

XIII. századokban templom vagy éppen kolostor állott." A prédium faluvá fejlődése, illetve más esetben elpusztásodásának folyamata a tatárjárástól a XIV. század közepéig tartott. A XIV. századtól már csak kevés adat van, mely a prédium fenti értelmezését tisztán mutatja, s a XV. században a praedium felveszi a puszta' jelentést.

43 142