A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai

Szabó István következtetései és eredményei alapján gondolhatunk arra is, hogy területünk kevés adattal jelzett, kisebb települései korábban ilyen értelemben vett prédiumok voltak. Nevük a XI—

XII. századból nem minden esetben maradt fenn, a tatárjárás során el is néptelenedtek, későbbi újratelépülésük a XIV. században pedig arra a korra esik, amikor a prédiumok egy részének újrapusztásodása újabb gazdaság —, településtörténelmi okokból megindul. Lehet, hogy megásott templomunk a temetővel és a megfigyelt 10—16 ház nyomaival Téglás lappangó nevű XI—XIII. századi prédiuma. Az, hogy a kis település erőszakos elpusztításának nyoma sincs, magyarázható az „anyafalu" felszívó hatására létrejött XIV. századvégi természetes elnéptelenedéssel. Cégény lakosai ugyanekkor költöztek be Hadházra — szerintünk Téglásra is — hiszen 1411-ben már mint possesio deserta (és nem praedium) említik Debrecen birtokai között. Nagyon is valószínű, hogy Ágoston (telke) és Szilas pedig Bót falu XIII. századi prédiumai. Területünk településeinek sűrű egymásmellettisége nem példa nélküli. Dienes István hivatkozik Kovalovszki Júliával Orosháza környékén végzett terepbejárására ahol is 600 km

2-nyi területen 43 kora Árpád-kori településhelyet találtak.

44 A délnyírségi táj Árpád-kori településtörténetét is csak újabb hiteles feltárások és a teljes okleveles anyag értelmezése komplex módszerével tudjuk majd megírni. JEGYZETEK 1 Gazdapusztai Gyula: Ós- és középkori telep és temető Tégláson — jelen kiadványban — Déri Múzeum Évkönyve 1962 — 1964, 115 — 126. 2 Hámori Anna: A téglási középkori temető téglamellékletes sírjainak értékeléséhez — jelen kiadványban — Déri Múzeum Évkönyve 1962 — 1964, 127—132. 3 Gazdapusztai Gyula: i. m. A középkori kerámiát 1. III—VI. táblán, a III. táblán jelzett darabok X—

XI. századiak. Az S végű hajkarikát, a rosszezüst karperecet és a bronzcsatot VII. tábla. 4 Gazdapusztai Gyula: i. m. 5 Balogh István: Adatok az Alföld középkori régészetéhez. Arch. Ért. 80. k. (1953) 2. sz. 141 —150. — A középkori táj képét a korai okleveles adatok mellett a XVI—

XVII. századi határperek leírásaiból rekonstruálta. — Első említések: Monostor (Szólátmonostora): 1308 körül — Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Budapest, 1963.) I. k. 645. — Bánk (Bánkegyháza:) 1317/1324 — A Zichy család okmánytára: (Szerk. Nagy Imre, Budapest, 1887) I. 250. — Szalóksámson: 1347 — Debrecen Sz. kir. város Levéltára Diplomagyüjteményének regesztái. (összeáll.: Herpay Gábor. Debrecen, 1916). 23. r. — Fancsika: 1273 — Győrffy i. m. 616. — Haláp: 1213. — Váradi Regestrum (Karácsonyi János — Borovszky Sámuel kiadása, Budapest, 1903) 269. eset. — Soma: 1323 — Győrffy: i. m. 662. — Рас: 1333 — Pápai tizedjegyzékek (Momementa Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia — Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. Budapest, 1885) I./ 1. 57, 65. — A mai debreceni Nagyerdőtől északra is még a XV. század végén hatalmas erdőség állott Zelemér határában. — Zoltai Lajos: Amikor még Debrecen környékén sok volt az erdő. (Klny. Debreceni Képes Kalendárium 1933. évf.) 6 Váradi Regestrum — 212 és 213 sz. esetek: „ . - . Dorcum de villa Bola" illetve „Homodeum de villa Bolth", azaz Bolafalusi Dorcus ill. Bolthfalusi Amadé rablással voltak megvádolva. — Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. k. (Budapest, 1890) 512. még a következő adatokat közli: „Bolth 1332-37 Pápai tizedjegyzék 344, 360. Balth, Bolth 1450: Leleszi levéltár Elenchus Statutorium, 1463: Leleszi levéltár Vegyes iratok 74.8. — Micskével és Bökönnyel határos." 7 A Kneidinger féle térképet 1. Országos Levéltár. Kam 830. 29.1. Kneidinger: Mappa territorii Teglas. — Közli Bálás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok с munkája mellékleteket tartalmazó 2. kötetében (Régészeti Füzetek Ser. II—9. sz. Budapest, 1961) 53. térképmelléklet. Az Ördögárok (a Csörszárkot a Tiszántúlon inkább Ördögároknak hívják) enyhe északkelet-délnyugat irányban vágja át Téglás határát, a sánc helyét még a múlt század 60-as éveiben is tisztán ki lehetett venni a művelés alatti területen. 143