A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Komoróczy György: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920–1944)

A munkásosztály és parasztság harcának megnyilvánulásai még kevésbé ismeretesek, mint az elnyomás eszközei. Mi nem vállalkozhatunk ennek a módszertani dolgozatnak keretei között arra, hogy akárcsak megközelítően bemutassuk a nagy kiterjedésű és széles hömpölygésü mozgalomnak jelenségeit. Ennek a feladatnak megoldása a jövő történetírásának kötelességei A tárgy feszít s a néma források megszólaltatásra várnak! Kétségtelen, hogy a Tanácsköztársaság leverése után egyideig nem voltak kommunista pártszervezetek.

44 A megyében természetszerűleg még inkább hiányzott a mozgalom szervező-hajtó motorja, mint az országban általában. Viszont 1925 ápr. 14-én megalakult az MSZMP,

45 amely feltételezhetőleg megyénkben is tevékenykedett. Az illegális Kommunista Pártnak 1929 decemberében Debrecenben kerületi szervezete volt smár 1930 januárjában a salgótarjánival együtt a debreceni pártszervezeten is rajtaütött a rendőrség; nem tagadható, hogy hatása egyes okmányokból megállapíthatólag a megyére is kiterjedt. Többek között Bárándon 1930-ban spontán sejt alakult;

46 Hajdúböszörményben 1930 február-március folyamán kommunista szervezkedést leplezett le a rendőrség, amelynek mozgalmi munkája során a „100%-ot, a „Kommunista"-t, a „Természet és Társadalom" számait és más illegális sajtótermékeket terjesztettek.

47 Később, 1932-ben, Debrecenben újra visszaállt a kerületi szervezet.

48 Természetes, hogy ezeknek a mozgalmi szervezkedéseknek a munkásosztály helyzetének elemzésén, és a munkások körében folytatandó propagandán kívül fontos feladatát képezte a kommunista agitáció egyik döntő kérdésének, az agrárpolitikának népszerűsítése és a munkás-paraszt szövetség kommunista értelmezésének tudatosítása. A falusi osztály kiépítése, a kerületi titkárságok kialakítása többek között Szolnok, Szeged, Debrecen területén a központ és helyi szervezetek nagyobb együttműködését kívánta és valósította volna meg.

49 A szándék megvalósulása után a területi bizottságok életképes tevékenységet fejtettek ki s ha a vidéki pártszervezés az üldöztetések miatt visszaesett 1933-ban, maga a szenvedélyes küzdelem nem szűnt meg soha,

50 sőt fokozódott a tömegszervezetekben végzett felvilágosító tevékenységgel országos vonatkozásban éppenúgy, mint a megyében, amire a főispáni jelentések levéltári adatai utalnak. A proletár egységfront érdekében folytatott küzdelmek, a polgári demokratikus szabadságjogokért vívott harc eseményei a közgyűlési jegyzőkönyvekben végigkísérhetők,

51 nyomai vannak az antifasiszta koalíció kialakítására irányuló munkának, de mindezeknek részletadatai még feltáratlanok helytörténeti viszonylatban. Kutatóra vár annak feldolgozása is, hogy a megyében milyen eredménnyel járt a Békepárt kommunista tevékenysége 1943 június—1944 szeptembere között s azon belül milyen módon szervezte a fegyveres harcok előkészítését a Magyar Front 1944 áprilisától kezdődően, majd a felszabadulás után hogyan vette kezébe a haladó társadalmi erőket irányító Magyar Kommunista Párt, amely Debrecenben már 1944 október 25-én megalakult s egymás után születtek meg a községi pártszervezetek. Hasonló felvilágosító tevékenységet fej tett ki a megyében és Debrecenben a KIMSZ, amelynek röpiratait 1930-ban az ügyészség lefoglalta itt is.

62 Tisztázatlan problémákat vet fel a Szociáldemokrata Párt HajdúBihar megyei és Debrecen városi munkája. Kétségtelen tény, hogy „a 80