A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Komoróczy György: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920–1944)

fenntartására kért és kapott engedélyt az akkori nehéz közellátási viszonyok között.

88 Az egyesület vezetője egyik egyetemi tanár volt. A harmincas években még inkább jobbra tolódott Debrecen vezetősége s ennek több megnyilvánulása volt. Közöttük első helyen jelentkezett a szovjetellenes magatartás, amely 1930. dec. 22-én abban is kifejezésre jutott, hogy a közgyűlésen -— Veszprém megye javaslatához csatlakozva — a kormánytól feliratban kérték a Szovjetunió elleni háború nemzetközi megszervezését.

34 Ezzel együtt járt a kommunista-ellenes propaganda, amely minden erővel háttérbe kívánta szorítani a rendszer ellen harcoló munkásokat. Az Ipartestület törvényhatósági képviselője 1934. okt. 24-én még azt is javasolta, hogy a kommunistákat még a közületi munkákból is ki kell zárni.

35 Egy másik közgyűlésen — a debreceni polgári demokrácia nagyobb dicsőségére — arról szónokolt az egyik bizottsági tag, hogy „korunk soksok veszedelme között nagyságra nézve legégetőbb a bolsevizmus veszedelme",amely ellen küzdeni kell.

38 Egy év múlva a főispán már nemcsak a bolsevizmus ellen fejt ki propagandát, hanem azt állítja, hogy „az a világfelforgató demokrácia, amely harcban áll a keresztyén és hazafias világnézettel, távol esik a debreceni magyar néplélektől".

37 Az uralomra jutott fasizmus gondolkodása ez Debrecen politikai életében! A közgyűlés ekkor már 90%-os NEP összetételében egyik bizottsági tag „a nacionalizmus fellángolásának korát éljük,... az uralkodó nemzet javára" felkiáltással üdvözli az Übermensch fasiszta gondolatát; egy másik pedig a Duce-t és Führer-t magasztalja s hangsúlyozza, hogy a Felvidék révén „a magyarság előtt megújult a feltámadás útja".

38 Közgyűlésen foglalkoznak „a baráti nagy német nemzet" hősiességével

39

, amely alatt 1941. okt. 1.-én nyilván a Szovjetunió elleni háborús kegyetlenséget értik. Ugyanakkor a tanfelügyelő kijelentette, hogy „csak addig lehet valaki tanító, amíg a szentistváni gondolatot szolgálja", majd azzal folytatja hogy „állandó gondoskodás tárgyát képezi az irredentizmus fenntartása".

40 Ez az elemi iskolák nevelési célja! A háború vége felé, amikor már a kételkedők nagy része is látta a haladó erők igazságát, hogy a háborút a németek elvesztették; amikor a Békepárt erői szervezték a nemzeti-népi ellentállást; amikor a Magyar Front már felvilágosításaival tájékoztatta az országot a hadihelyzetről; amikor már észrevehető volt a jobboldal kormányzásának csődje: a debreceni közgyűlés 1944. június 6-án írt fel a kormányhoz, hogy „az összes jobboldali pártok egyesítésével az egypárt rendszer bevezetése érdekében" tegyen meg minden lehetőt. Ebben az állásfoglalásában Borsod megye javaslatára támaszkodott az egyhangúlag demonstráló közgyűlés.

41 Érthető, ha ilyen politikai állásfoglalás mellett egymás után szerveződnek Debrecenben és a megyében a jobboldali pártok és társadalmi alakulatok, amelyek mind a megtévesztő demagógia eszközeivel élnek, hogy igazi lényegüket elrejtsék s a forradalmi hangulatú tömeget befolyásuk alá vonják forradalmi jelszavakkal és cégérrel. Többek között 1934-ben létrejön a Magyar Nemzeti Szocialista Dolgozók Pártja; 1939-ben Nemzeti Front Magyar Szocialista Néppárt szerveződik; a Hungarista Párt erős tevékenységet fejt ki; a Nyilaskeresztes Párt helyiséget nyitott; továbbműködött a Magyar Nemzeti Szocialista Párt annak ellenére, hogy a kormány „hivatalosan" betiltotta; helyet kapott a Magyar Megújulás Pártja; jóváhagyást nyert a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete 1939-ben stb.

42 íme: a jobboldali szervezkedések gazdag változatossága állt síkra a háború mellett, látszólag a kormány elleni programmal, valójában még szélsőségesebb jobboldali koncepcióval. De még ez sem volt elegendő a városi és megyei uralkodó osztály hatalmat gyakorló vezetőinek, mert 1938. febr. 5-én kérték a kormányt a debreceni rendőrség létszámának 202-ről 404-re, a helyben állomásozó csendőrségnek 25-ről 50-re való felemelését.

43 * * * Az uralkodó osztály, a városi és megyei hatalom láthatóan teljes odaadással tette magáévá a kormány jobboldali programját, ha ugyan nem lépte túl helyenként. Az elnyomásnak és a burzsoá diktatúrának ezek a módszerei azonban nem gátolhatták meg, csak fékezhették a haladó erők érvényesülését, amelyeknek időnkénti kirobbanásáról az ellenforradalmi időszak forrásai gazdagon beszélnek. 79