A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Székely János: A debreceni városi nyomda a századforduló éveiben
mazású órásmester, de a linógép — főleg lapszedéseknél kihasználható — óriási előnyei miatt hihetetlen gyorsan terjedt: 1900-ban már több mint 8000 működött belőle Amerikában és Európában! 14 A monotype előnyei jelentősek, főleg a táblázatszedésnél, kevert szedésű és klisékkel illusztrált könyveknél, valamint az üzem kéziszedő termének un. defektanyaggal való ellátásánál mutatkozik meg, kezelése azonban komplikáltabb, nehézkesebb, magasabb szakmai és technikai követelményekkel jár. Ez volt az oka, hogy ez a gép minden előnye ellenére is lassabban tudott tért hódítani, mint a linotype. Csak 1904-ben hozták be az első Monotype-rendszerű gépeket Európába, s még ebben az évben Magyarországon is felállításra kerültek. Az Athenaeum Nyomda az első, amely beszerzi ezeket a gépeket. Büszkén is említi 1918-ban megjelent nyomdatörténete, hogy „az Athenaeum nyomdája mindig lépést tartott a korral. A monarchiában az Athenaeum volt az első nyomda, mely Monotype-szedőgépet alkalmazott. r ' 15 Nos, ha a monarchiában az Athenaeum is volt az első, a vidéki nyomdaüzemek közül viszont a debreceni, s ötven éven keresztül az egyetlen, amely ilyen gépekkel rendelkezett. 16 Érdekes, hogy Keresztessy István már 1907-ben felvetette a Monotype-rendszerű gépek beszerzésének gondolatát, s bár Komlóssy támogatta, mégis három esztendőbe került, míg a gépek megvételét véglegesen elhatározták és megvalósították. Bár már 1907-ben a felügyelőbizottság három tagja „tapasztalatcsere-látogatást" tett több budapesti üzemben, hogy meggyőződjön annak előnyeiről, hasznosságáról, a megrendelés feladására csak 1910 júniusában került sor. Az időpont nem véletlen. A rendelés aláírását, a gépek beszerzését és működésbe állítását két, abban az időben jelentkező tényező is indokolta. Az egyik ilyen indok az, hogy rendkívül nagy, szedésigényes munka vállalására volt lehetősége ekkor a nyomdának: a református egyház egy 102 kötetből álló népiskolai könyvtár könyveinek előállítására adott megbízást, s ezt a mennyiséget, amely ezernél több szedésívet jelentett, kézi szedéssel elvégezni sem időben, sem pénzben nem volt kifizetődő. 17 Ez a munka egymagában amortizálta a szedőgépekbe befektetett összegek jó részét. A másik ok — és ez volt a lényegesebb és a sürgetőbb — a nyomda munkásainak 1910. május 28-án kezdődő sztrájkmozgalma. * A debreceni nyomdai munkásság történetében nem ez volt az első sztrájk. A vizsgált időszak alatt több alkalommal is éltek a debreceni nyomdai dolgozók a munkabeszüntetés fegyverével, s abban majd minden alkalommal részt vettek a városi nyomda alkalmazottai is. 1886-ban két debreceni nyomda dolgozói léptek sztrájkba — ez alkalommal sajnos sikertelenül. A sikertelenségnek több oka volt, legfőbb oka azonban a munkások nem megfelelő szervezettsége. A már említett „Ötven év a debreczeni könyvnyomdászok életéből" című visszaemlékezés a következőket írja a sztrájk sikertelenségének okairól: „ ... a sztrájkbizottság. . . úgy határozott, hogy a gépmesterek és berakónők nem lépnek ki, o. segédmunkásokat, kik akkori időben fél gépmesteri tudással bírtak, figyelembe sem vették. Már ez a határozat is kétségtelen jele volt annak, hogy sikertelenül fog végződni a mozgalom. Ezeken kívül még ott volt a sok tanonc, akik segélyével előállíthatták a lapokat. Ehhez jött, hogy abban az időben még gyenge lábon állt a szaktársi 5* 67
