A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Székely János: A debreceni városi nyomda a századforduló éveiben
ezt egy szépprózai elbeszélés (Egy vőlegény története) és Gyöngyszemek című aforizmák között, mintegy ismeretterjesztő cikként közlik! A kalendárium kiadása igen jó üzletnek bizonyul. Ezt mutatja az a tény, hogy a II. évfolyamot (1902) már kétszer annyi példányban nyomtatják, mint az elsőt és az utolsó példányig elfogy. Persze ebben szerepet játszik az az ügyes szerkesztési fogás, hogy az ismeretterjesztő és szépirodalmi rész után, több mint ötven oldalon át, sűrű petit szedéssel, a nagyközönség tájékoztatása érdekében egy „czímtárat" közöl, amelyben több ezer név szerepel különböző csoportosításban, s benne van mindenki, akinek Debrecenben vagy éppen Hajdú vármegyében annyi pénze van, hogy egy ilyen kalendáriumot — amelyben az ő neve is szerepel! — 1 koronáért megvegyen. Ez kétségtelenül Komlóssy érdeme. Nem ok nélkül írták a Debreczeni Képes Kalendáriom X. évfolyamában egy Komlóssy Artúrt méltató cikkben a következőket: „Legutoljára hagytuk szándékosan azt a részét életrajzának, mely voltaképpen legfőbb alkalmul szolgált közlésre. Ez a városi nyomda irányában és a Debreczeni Képes Kalendáriom megalapítása körül szerzett érdemeinek méltatása. Mint főjegyző — a több százados életű városi nyomdának is főfelügyelője — rendkívüli buzgalommal és ügyszeretettel karolta fel e szép múltú vállalat ügyét. Az üzlet nagymérvű kiterjesztése, új gépekkel és felszerelésekkel ellátása, a vezetésnek modern és üzletiesebb irányban átalakítása és a személyzetnek állandósítása s nyugdíjképessé tétele, nemkülönben a vállalatnak elkülönítése és önállósítása a városi egyéb üzletektől, mind az ő nevéhez és kezdeményezéséhez fűződnek." 1 * S ha a cikk többi részének rendkívül hízelgő hangjával nem is érthetünk egyet, a tények ennek a résznek igazát bizonyítják. Márpedig mit mutatnak a tények? Elsősorban azt, hogy tíz esztendő alatt teljesen kicserélődött a nyomda gépparkja és felszerelése. A XX. század első évtizedében a következő gépeket vásárolta a nyomda: 1900: tömöntödei felszerelés; 1901: 1 db 84 x 116 cm nyomófelületü gyorssajtó, 1 db 30 x 40 cm nyomófelületü amerikai sajtó, 1 db papírvágó gép, 1 db lehúzógép; 1905: 1 db 95 x 126 cm nyomófelületű gyorssajtó, 1 db 76 x 108 cm nyomófelületű gyorssajtó, 1 db 25 x 30 cm nyomófelületű Phönix tégelysajtó, 1 db fűzőgép, 1 db lyukasztógép, 1 db papírsimító gép; 1907: 1 db Goebel jegynyomó gép; 1908: 11 db villanymotor; 1910: 1 db 95x126 nyomófelületű gyorssajtó, 3 db Monotype szedőgép és 2 db Monotype betűöntő gép. 13 Fenti gépbeszerzésekhez még jelentős mennyiségű betű-, lénia- és díszítőanyag beszerzése is járult a régi gépek és anyagok kiselejtezésével, illetve még a régi városi nyomdánál is alacsonyabb műszaki színvonalon álló kis nyomdáknak való eladásával egyidejűleg. * A beszerzések közül különös figyelmet érdemelnek a Monotype szedőés öntőgépek. Ezek a gépek, amelyek lényegében forradalmasítják a Gutenberg óta addig szinte változatlan technikájú kézi szedést, pontosabban az egyes mozgatható betűk szedését (az 1886-ban feltalált Linotype szedőgép sorokat szedett, illetve öntött s nem egyes betűket!), 1894 óta ismertek. A már említett Linotype soröntő gép sem sokkal idősebb, 1886ban készítette első példányát Amerikában Ottmar Mergenthaler német szár66
