A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Székely János: A debreceni városi nyomda a századforduló éveiben

bélyegzőgyár és könyvnyomda" címen tartotta üzemben haláláig, most (1922!) (Heischkovits és Deutsch cég tulajdonában van. 1895-ben Schwartz József egy nagy gyorssajtóval nyitott nyomdája még azon évben megszűnik. 1897-ben Adler Henrik nyomdász egy amerikai géppel berendezett nyomdát nyit, mely később Kurucz Béla gépmester tulajdonába megy át, ki azt még egy gyorssajtóval fejleszti tovább. Megszűnt. 1902-ben Liebermann Mór nyomdász „Hungária könyvnyomda" címen nyit egy amerikai géppel berendezett nyomdát, mely 1903-ban, Komáromi József könyvkötő tulajdonában félév múlva megszűnt. 1902-ben Horovitz Zsigmond nyomdász egy taposógéppel berendezett nyomdát nyit, melyet később egy nagy gyorssajtóval, továbbá két Typograph szedőgéppel is felszerel. 1921-ben Balassa Sándor és Murvai Miklós hírlapírók birtokába jut, szedőgépek nélkül. 1902-ben Beck József Mihályfal várói hoz be egy hiányosa n berendezett nyomdát, melyet hamarosan el is viszen. 1902-ben Mihály Sámuel papírkereskedő megveszi Pongrácz Géza gyorssajtónyomdával felszerelt papírkereskedését, amely nyomdát még két gyorssajtóval kibővítve ma is (1922-ben! Sz. J.) üzemben tart. 1904-ben alapította Than Gyula lapszerkesztő-kiadó egy körforgó géppel (ez volt az első), egy nagy gyorssajtóval és egy amerikai géppel, tömöntödével berendezett nyomdáját, melyet még két Linotype szedőgéppel gyarapított. 1905-ben Faragó György nyomdász egy nagy gyorssajtóval berendezett nyomdát nyit, mely G. Szabó Kálmán, majd Korcsmáros Kálmán tulajdona lett. Megszűnt. 1905-ben Székely Imre lapszerkesztő egy nagy gyorssajtóval és egy amerikai géppel berendezett nyomdáját később még egy körforgó és egy amerikai géppel fejlesztve ma is üzembén tartja. 1905-ben alapították Liebermann Géza és József nyomdászok egy nagy gyorssajtóval és egy amerikai géppel nyomdájukat, később még egy nagy géppel bővítve „Pannónia" címen ma is vezetik tovább. Most már könyvkötészete is van. 1906-ban ifj. Gyürky Sándor papírkereske dő egy gyorssajto-nyomdát rendez be. 1910-ben Márton Kálmán ügyvéd egy nagy gyorssajtóval ellátott nyomdát nyit, mely rövidesen megszűnt. 1911-ben Deutsch Mór nyomdász egy nagy gyorssajtóval és egy amerikaival berendezett nyomdája később Rosenfeld Henrik tulajdona lett, ki annak felszerelését még egy'nagy gyorssajtóval szaporította. 1919-ben eladta a „Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Részvénytársaságnak". 1911-ben Letzter József fényképész által egy körforgó géppel (?? Sz. J.) berendezett nyomda hamarosan megszűnt. Kulcsár Dezső is ebben az évben nyitotta meg egy gyorssajtóval berendezett rövid életű nyomdáját. 1913-ban Grünmann Mátyás nyomdász egy gyorssajtóval berendezett nyomdája a háború folytán a következő évben megszűnt. 1913-ban nyílt a Földesi és társa nyomdája is, mely egy nagy gyorssajtóval és egy amerikai géppel volt felszerelve." Micsoda szédítő kavalkádja ez az akkori gazdasági életnekl Ügyvédek, újságírók, pártelnökök, kereskedők, minden szaktudás nélküli, vállalkozó szellemű emberek lovagolják a prosperitást, alapítják, cserélik, átszervezik és teszik tönkre a nyomdákat — és egymást. A verseny kíméletlenül szedi áldozatait. Van olyan nyomda, amelyik félév alatt tönkremegy, van olyan is, amelyik a múló évek alatt egyre jobban megszedi magát, egyre jobban fejlődik—, ez viszont másokat tesz tönkre. Természetesen a felsorolt mintegy harminc nyomda jó része még gyermekbetegségben elpusztul fennállásának első-második évében, a többi C>!