A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Módy György: Javaslat 1792-ből a pusztai szállások és tanyák megrendszabályozására (Adatközlés)
Elsősorban is javasolják, "hogy az emberek, nem csak a' Vásárokra, hanem mindenféle Utazásaikban, és még akkor is, midőn élelmeknek, napi-, vagy hetiszámra tejendő dologgal való keresésére egyik Helységből a' másikba mennek mindenkor Passussal járjanak." Hogy az általános közbiztonsági érdekeken túl az időszakos munkából élő, vándorló napszámos-réteg megrendszabályozására is törekedtek, azt a következő pont világítja meg: „Sem Városokon, sem Falukon, sem Szállásokon vagy Majorokban, kemény büntetés alatt ne legyen szabad passus nélkül járó, annyival inkább esmeretlen és idegen embert még csak Szállóképpen is vagy napiszámosnak befogadni, annyival inkább cselédnek, még ha passusa vagyon is csak úgy, ha attól a' Gazdájától, melynél közelebb Szolgált, jó és hűséges magaviseléséről bizonyságlevele vagyon." Különben magára Debrecen városára vonatkozóan a következő javaslatot tették: ,,A' mi pedig ezen N. Várost illeti: itt valamint a'Kapusoknak, úgy a' Vendégfogadósnak is instructiójába lenne, hogy a bejövő idegen esmeretlen emberektől passust kivánnyanak, és a'kik azt mutatni nem tudnak Fő Bíró Urnák mingyárt bejelentsék; azonkívül: a' Hajdúknak, Vachtereknek, Czédulás és Vásárbiró Szolgáknak is kemény büntetés alatt parantsolatba adódnék, hogy a' passus nélkül járó idegeneket, annyival inkább a , csavargókat, vagy olyanokat a'kik már innen rosszaságokért eltiltattak megtartóztassák és bejelentsék". Lakóként befogadni pedig még útlevéllel rendelkező személyt is csak az elöljáróság beleegyezésével lehessen. Az állatvásárokra vonatkozó rendelkezéseknek a javaslat szerint meg kell tiltani a passus-nélküli jószág adását-vevését. Az intézkedés kijátszóit orgazdaságért kellene megbüntetni. A passussal ellátott jószágot is csak ismert tanúk előtt lehessen adni-venni s ezek a tanúk ne csak az áldomás megivására legyenek ott, hanem vizsgálják meg a jószág-jegyeket is. A javaslat ötödik pontja szerint „Pusztai, Utón, Helységeken kivül lévő Vendégfogadókba vagy csárdákon, Szállásokon, és az иду nevezett Tanyákon Marhát vásárolni szabad ne lenne. És mihelyt meg tudódnék, hogy valaki így vásárolt, a' Marhája confiscáltatnék, maga pedig, hanemha nem csak azt, hogy ő maga mikor, és kitől vette, hanem azonkívül azt is, hogy az a' Marha, annak az embernek a'kitől ő vette, igaz és törvényes utón Szerzett Jószága volt, hitelt érdemlő Tanuk által bebizonyítaná, ugy büntettetnék, mint a'ki gyanús helyen, gyanús Jószágot tudva vett, az az mint Orv-gazda." A gazdasági fejlődés során kialakult fennálló helyzettel való megalkuvást azonban a rendelkezés másik része árulja el, amikor a major, pusztai szállás vagy tanya gazdája illetve bérlője részére megengedni javasolják az állatok adás-vevését, hitelt érdemlő tanúk jelenlétében. Az orgazdaság megakadályozására úgy kívánnak rendelkezni, hogy „... ebben a'Városban is nem lenne Szabad a'Mészárosoknak, Henteseknek és Kupeczeknek midőn ide vásárokra Marhát, Lovat, vagy Sertést hajtanak, azoknak eleibe kimenni, 's az Útba vagy az Útban lévő Csárdákon vásárolni. Sem pedig a' Lókupeczeknek a' Ménesen vagy a Pusztákon lévő csapszékek körül, magok között mint eddig vásárt ütni, vagy másoktól is ott vásárolni. Annak idején pedig szükséges lenne T. N. Bihar Vmegyének is irni, hogy a' Nagy Váradi Útban az MPirtsi (mikepércsi) határ felől levő Bagosi Csapszéken, Vasárnap esni szokott Sertés vásárokat ne engedje. 48
