A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

hol kenyeret, hol sonkát, hol miegymást árulni, mint a többi falusi asszony. A németek meg nem győztek csodálkozni, hogy Bocskai mindent megtud róluk. Valamelyiknek oszt eszébe jutott, hogy jó lenne megfigyelni az aszszonyokat. Ki is adták a parancsot, hogy minden asszonyra egy katona essék. így akarták kitudni, hogy melyik asszony kicsoda, meg hogy melyik való Kerekibe. Perse már csak akkor vette észre a németet, mikor a vár alatt volt. Most már tudta, hogy fölfedezték, hát nem mert többé a németek közé menni. Egyszer Bocskai észrevette, hogy a német nagyon mozgolódik a vár körül. Ezt már meg kellett tudni, nehogy valami készületlenül érje őket. Nem volt más, mint megint Perséhez folyamodni. De nagyon lelkére kötötte a lánynak, hogy ügyeljen s a táborba ne merészkedjék. Nem is ment tovább, csak a nyilasig s itt megbújt. Oszt úgy leste, figyelte a németet. Mikor már mindent megtudott, amit tudni akart, hát hazafelé készült. De valami lovas németek észrevették, körülfogták, oszt a víznek szorították. Perse inkább elpusztult, mert nem akart a németek kezébe kerülni. Hát azóta hívják ezt a nyilast a Hajdú Perse nyilasának."

50 A császáriakkal folytatott küzdelem emlékét őrzi továbbá a diószegi Nyúzó völgy elnevezés. A „Szomszéd Álmosd községtül északnak neveztetik onnan, mert Ferdinánd császár idejében Gróf Castaldó, az általa vezényelt Zsoldos katonái Diószeg és Álmosd között láp mellett megtelepedvén, a Diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól fegyverestől a lápnak szorítván, részint a lápba fulladtak, részint majd egy lábig lekonczoltak, ezen fegyverténytől a hely nyúzó völgynek neveztetik. Szántó föld most."

61 Történelmi nevezetességű hely a kerekiek által számon tartott Német-temető, „.. .hová a Bocskai hajdúi által 1604-ben К kereki alatti csatában megvert német sereg hulotjai temettettek."

62 Ezek után a kokadi néphagyományt idézzük, miszerint: „A határhoz tartozó Német-gát elnevezést a lakosok úgy magyarázzák, hogy mikor itt a Bocskay hadai és a császáriak között ütközet volt. az utóbbiak oly nagy számban estek el e helyen, hogy a holttestekből egész, egy gát keletkezett. '

63 Megesik, hogy a község nevéhez kapcsolódik történelmi hagyomány, mint pl. Pelbárthida és Hencida helységek esetében is. Az előbbinek a nevéről olvashatjuk, hogy: ,,A' község nép monda szerént az 1600-ik év táján történt villongások alkalmával egy Pelbárt nevű jeles hadvezér nyerte, vagy foglalta el s az időbe a' Beretyó folyamon egy nagy vámhid volt, hihetőleg a' község innen nyerte jelenlegi nevét — de hagyomány vagy okirat ezt sem tudja megfejteni, mivel a község levél tárába ez adatra vonatkozólag semmi sem találtatik."

64 Hencida nevéről pedig ezeket jegyezték fel: „A község nevének eredetéről biztos tudomás nincs, állítólag midőn a zsoldos Henczek a szomszéd Nagy Kereki és Hencziz közt harcoltak, a község alatt a Berettyón hidat vertek átvonulás végett, s így aztán a henczek által vert hidtól vette volna a község elnevezését, Henczek hid ja-— Henczida, de ez csak gyanításon alapul, biztos adat rá nincs."

55 Egy szentpéterszegi (Bihar m.) adat szerint: „A község határában: Henczhalma, egy domb hol állítólag a török világban egy Hencz nevű osztrák főtiszt esvén el, oda temettetett.'

66 Fentebb utaltunk arra, hogy Móricz Pál elbeszéléskötetei, írásai gazdag forrásai a hajdúhagyományoknak.

57 Hihetőleg a néptől hallott mondákra céloz akkor is, amikor egyik hősét eképpen jellemzi: „Az öreg Gergely tudott ám beszélni, mesélni az úrficskának..." A Debrecennek tartó fogaton sorba felemlíti a történelmi nevezetességű halmokat, völgyeket stb. 22a