A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Bencsik János: A tiszacsegei porta és ház (Rekonstrukciós alap a tiszacsegei múzeumház berendezéséhez)

előtt mázlössdl bemázolták, így védekeztek a tűz ellen. A kemence üstöke mellett van a belső tűzhely kürtő nyílása. A pitarban elül a bal sarokban egy L-alakú sárpatka volt, mely ülésre, vagy a vizesedények tartására szolgált. A pitarajtó mögött állt a csávásdézsa. Ebben „poshasztották" a disznók iuósát. Az ajtón fakilincs és belülről zárható faretesz. Az ajtó mögötti falon 40—50 cm-es vaklyuk, só, ecet, paprika és más apróságok tartására alkalmas. A konyha jobb oldalán tölgyfa tőke állt, a gazdasszony erre ült le, ha munkaközben pihenni akart. A patka jobb oldalán is folytatódott. Itt állt a mosószék is. A patkán körül és a konyha hátsó részén cserépedények voltak. A kemence szájával szembenlevő falrészen a cserépköcsögök függtek. A ház (lakószoba): A jobb elülső sarkot a kemence foglalja el. Körülötte nagy félkör alakú patka terjeszkedik. Szüksígpokróc, a takarója. A kemence alapja és a patka vályogból készült. A kemence vázát kóréból, napraforgó szárból szállították össze, és ezt kívül-belül betapasztották. A házban, mint Csegén általában, egyszerű boglyakemence van. A kemencét a fallal torok köti össze. A kemence és a fal közötti rész a sut* Itt kapott helyet a korai csirke, de sok esetben a gyermek is. A patka külső részén, ahol ma kucik van, régebben a kandalló állt (4. ábra). A kandalló leírását Kovács László után közlöm.

3 A kandalló alapja egy négyzet alakú tőcik a patkán. Elülső sarkaira támaszkodva féltető fedte, ez volt a füstfogó. A füstfogó két oldalán léc volt, ezt beleeresztették a falba. Vesszővel beszűtték, betapasztották. A falba kürtőt vágtak a füstnek. 4. ábra Kemence. •A sut a kemencét a fallal összekötő terület. Rendszerint olyan tágas, hogy elfér egy gyermek benne. 14 Évkönyv 209