A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség

meg. Ezek azonban továbbőrzik a régi stílus egy-egy motívumát. így az újabb szíveken is gyakoriak az empire jellegű vázák. A vázában levő virágok azonban elég hamar naturális jellegűvé váltak. Leginkább a szívformákon figyelhető meg a különböző stílusok keveredése (XXI. tábla).

125 A mézeskalácsos formák között Debrecenben is sok kardot ábrázoló formát találunk. Ezek a kard formák ősi kultúremlékekre utalnak. A perzsáknál és egyiptomiaknál is ismert állatfejes markolatú kardok késői hírnökei az ugyancsak állatfejes (legtöbbször sas vagy kutya) markolatú mézeskardok. Az állat nyaka a markolaton húzódik végig, a faragás az állat tollát, illetve szőrét utánozza. Az állatfej szájában levélfüzért tart, ez fut le a markolat védőjeként a penge és a markolat találkozásáig (XXII. tábla). A XX. században faragott kard formákon az állatfej ábrázolás mind jobban kezd elmaradni, vagy legalábbis sablonossá, kevésbé ábrázolttá válni. Legtovább az állat szemének kifaragása marad meg, bár ez is hiányzik sok esetben, valamint a markolaton végighúzódó toll vagy szőr ábrázolása. Ez utóbbit geometrikus díszítmény váltja fel, amely azonban sokszor hasonló a szőr vagy toll ábrázolásához (XXII. tábla). Vannak olyan kard formák is, amelyeken a markolat hosszában ketté van választva és egyik felén az eredeti állatnyak, a másik felén az újabb, geometrikus díszítmény látható. A pengén minden esetben virágfüzér fut végig levelekkel, virágokkal. A nagyobbakon és a régebbieken ezenkívül címer ábrázolás is van. A virágdíszítmény minden esetben a markolattól indul ki és fut le a pengén.

126 Kevés tésztát készítenek ma már a puskát, valójában pisztolyt ábrázoló formákból. Formái ma már jobbára a múzeum gyűjteményében találhatók. A puska faragásában, a virágdíszítmény között könnyen felismerhetők a régi elöltöltős, kovás pisztoly alkatrészei.

127 Az emberi alakok ábrázolása is megtalálható a mézeskalácsos formák között. A díszesebb nőalakokat Debrecenben kisasszonynak, Karcagon perzsinek nevezik a mézeskalácsosok. A régebbi faragásúak a nagy történelmi divatok ruházati emlékeit őrzik (XXII. tábla). Néha azonban ezek már csak apró elemekben nyilvánulnak meg. A debreceni mézeskalácsosok alakokat ábrázoló formái között sok van olyan, amelyik a múlt század magyaros ruházatú nemességét, polgárságát és parasztságát ábrázolja (XXIII. tábla). A nyugatmagyarországi ütő fákkal ellentétben itt sokkal hamarább elmagyarosodó formametsző technika és mézeskalácsosság a magyar életből merítette témáját. így került rá a mézeskalácsos formákra az 1848-as huszár és honvéd, a zsinóros kabátú betyár, a parasztlány, a bőgatyás pásztor és a falu kedvelt alakja a Bolond Miska. Az egyik debreceni mézeskalácsos használaton kívüli formái között található egy múltszázad közepén faragott, az olasz nép nagy szabadsághősét, Garibaldit ábrázoló mézeskalács forma. Múzeumi gyűjteményekben, de mestereknél is találhatók jellegzetes alakokat ábrázoló formák. Ezek közé tartozik a parasztos ruhájú Bolond Miska. Jobbjában dorongot lóbál a feje fölött, ruházata zsinóros nadrág, csizma és ujjas. Ilyen jellegű az újabb típusú, kéménykotrót ábrázoló forma. Igen érdekes formatípus a maszkos férfialakot ábrázoló ijesztő. Ez a forma nem általános, csak a Déri Múzeum gyűjteményében található. Ugyancsak a múzeumban található még angyalt, püspököt, sellőt ábrázoló ütőfa.

128 Ismeretesek Debrecenben állatokat (lovat, galambot, oroszlánt, pávát) ábrázoló mézeskalácsos formák. A ló díszítménye megegyezik a lovas huszár díszítésével. Legin117