A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Dankó Imre: A hajdú-ethnikum kérdéséhez

A hajdú-ethnikum kérdéséhez Újjáéledő és lényegretörő ethnikai kutatásaink néprajzi csoportjainkkal kapcsolatosan sok kérdést vetnek fel. Mindenek előtt vita tárgyává teszik az ,,ethnikai csoport" fogalmát. Ezzel kapcsolatosan vitássá válik az egyes ethnikai csoportok léte is. Barabás Jenő alapvető tanulmányában sokféle szempontra való utalással többek között a hajdúság ethnikai csoport jellegéről ezt mondja: „A hajdúkat az első pillanatra külön ethnikumnak gondolhatnánk, ha nem tudnánk jól, hogy milyen jogi kiváltságok alapján, milyen tarka népi mozaikból ötvöződtek össze a XVII. század folyamán."

1 Barabás a hajdúkat — amennyiben külön ethnikumnak tartja — jogi kiváltság következtében kialakult ethnikai csoportnak veszi.

2 Barabás gondolatai mélyen járók s igazat kell adnunk neki; sehol senki sem mutatta ki, határolta körül ethnikai csoportjaink specifikumait az egyébként széleskörű földrajzi, történelmi és néprajzi kutatás, irodalom ellenére.

3 Ebbe az irányba mintha éppenmost tennénk meg az első lépéseket.

4 Az ethnikai jellegzetességek felkutatása, földrajzi, történelmi és társadalmi körülhatárolása a hajdúság esetében is még várat magára. Mi a kérdés felvetésének jelentőségét a hajdúság szempontjából próbáljuk megvilágítani. Nem vitás, hogy a hajdúság, mint néprajzi csoport jogi kiváltságon alapul. Ez a körülmény magyarázza a hajdúk.több jellemző tulajdonságát: a magabiztosságot, az eleven történelmi tudatot, bizonyos katonás rátartiságot; a jogi kategóriákban való gondolkodást.

5 Ez a körülmény más kiváltságolt népcsoportokkal teszi rokonná. Például Gáborján nemes falura gondolunk csak. Ennek lakosairól már Osváth Pál érdekes, éppen a hajdúk jellemvonásai szempontjából figyelemre méltó észrevételeket tett

6

. De gondolhatunk nagyobb kiváltságos egységekre is, például a Báródságra vagy különösképpen a Jászkunságra.' Minthogy a kiváltságolás közösségnek szólt, a nyomában kialakult „communitas" vagy „respublica", ahogy a hajdúvárosok nevezték magukat, új abb rokonságot teremtett. Ez a rokonság beilletszti a hajdúvárosokat a kiváltságos falvak, városok népes családjába. Ezen a területen legszembetűnőbb a hasonlatosság a mezővárosok polgársága és az úgynevezett törzsökös hajdúk között.

8 Ezzel magyarázható az az egy és ugyanazon jellegű civistársadalom, ami a hajdúvárosokban ugyanúgy kifejlődött, mint például Debrecenben, jóllehet a történelmi, gazdasági és tárdadaimi fejlődés merőben más itt, mint ott.

9 A kiváltságokból származó ethnikum negatíve is érzékelteti hatását. Azok az egykori hajdútelepek, amelyek több-kevesebb ideig tartó kiváltságos állapot után elvesztették szabadalmaikat lassan leváltak a hajdúságról ethnikailag is. Jó példák erre akár a Sajó—Hernád-melléki, akár a 77