A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd

A' polgári Katonaság szép rendi előtt, a' Tanáts egy ideig megállapod­vánn: annak háromszori generális tüzelését, és az ágyuknak ugyan annyi kilövését elvárta; azutánn pedig a' Város Házához ment az őtet kisérő Communitással és Polgár Katona Tisztekkel együtt; a' Polgári Gyalcg Katonaság pedig, a' Templomtól a' nagy hidon, a' Fejér Ló Vendég fogadó felé fordult, és a' Sánta' s Harmintzados közökönn felkerülvénn, a' Város­Háza eleibe állott, a' hol is minek utánna még egy közönséges tüzet adtak volna; szép tsendességgel házaikhoz tértek, valamint az Elöljárók is, a' midőn már a' déli 12 órának tsak kevés hijja volt." A debrecenben állomá­sozó császári hadsereg egyik tisztje Hessen Philipstul (1799—1837) a XIV. táblán bemutatott vízfestményt készítette 23 a „Császári tisztek Debrecen­ben" címmel, mely a nagy templomot ábrázolja meglehetősen elrajzolva, előtte a nagy híddal és azon osztrák tisztekkel. A nagy híd nem tudta megoldani eredményesen sem a város közleke­dését, sem a víztelenítését, s tekintve, hogy elkészült a város főbb utcáinak lejtméretezése, a csatornázásnak szükségessége mindinkább nyilvánvalóvá vált, ennek azonban akadálya volt a nagy híd. így a csatornázás érdekében elhatározták az elbontását. 1824 nyarán kezdték bontani a hidat a Fehérlő szálló felőli részen és a nagy templomnál fejezték be. Komlóssy Dániel szenátort bízták meg a bontás elvégeztetésével, ki annak végrehajtásáról és a -kikerült faanyagról az alábbiak szerint számolt el: 24 „Jelentődvén, hogy a piatzon levő Nagyhid már nagyobb részént fel szedődött, s az abból ki került hid fákra való vigyázás egy éjtzakai őrzőre reá is bizódott, szük­séges volna tehát a fáknak hova leendő tételéről rendelést tenni. Minthogy a Város tisztaságára s a járók ccmmoditássára nézve szükséges képpen meg kivántatik az hogy a gyalog utak a' mennyire lehet jó állapotban és tisztán tartódjanak, Senator Komlóssy Dániel Úrra bizódik, hogy a pallónak alkalmatos hid fákkal a városonn mindenütt a hova tsak telik a gyalog utakat Gecmetra Uram­nak szorgalmatos fel vigyázása alatt készíttesse el. Hogy pedig addig is mig a rende­lendő Hellyekre széjjel hordódnának a Iák, hijja ne legyen azoknak, vétettesse számba Senator Ur mind a Pallónak valókat mind a nagyobb Gerendákat, és a számba vett fákat szorgalmatosan őriztetvén azokra a hellyekre a hova a szükség kivánnya kü­lönösenn pedig a helybeli Fő Tisztelendő Plebanus Urnák a Parochiajától fogva a R. Catholicum Templomig a gyalog utak készíttetésére minél elébb hordattassa széjjel, a nagyobb Gerendákat pedig Város Gazda uraimék által előre kidoboltatván kótya vetyén adattassa el. Kiadta Nagy Sándor­Hites Aljegyző Elkezdődvén a' még meg lévő Nagy hidnak bontása a' fel szedett hidfáknak őrzésére minden éjjel két Váltást rendeltem, azon kívül mind azért, hogy az Átrok és Rabok ne heverjenek mint pedig azért, hogy a' lel szeciett gerendákat és hid fákat számba lehessen venni és tartani Hajdú Tolnai Jánost, mint a ki már más izbe is az effélét próbálta Város Gazda és Gecmetra Uramék lel vigyázása alatt oda rendeltem. Ámbár a' szerint úgy látszott, hogy elég vigyázat lesz a' hidfákra, és ámbár Tolnai nappal többnyire jelen volt, még sem lehetett meg akadályoztatni, hogy egyszer más­szor számos hiddeszkák el iktatódtak lel számlálódván pedig az el bontott Hid fái találtatott mind öszve java rossza: Hid gerenda java rossza 185 darab, hid deszka java rossza 1,000 darab, ez ugyan több volt mintegy 100 darabbal de sok éppen haszna vehetetlen volt, sokat pedig minden vigyázás mellett elberheltek. Ezen fák tehát Tolnai János szám adása alá adódván minekutánn a Város Gazda és Geometra Urakkal a Protccollatni szerint elsőbe is azokat a helyeket vette lel a' hol pallók öszenn kívántattak, nevezetesen Szent Annán a R. Cath Eklesia környé­kén a' Nagy Piatznak a' Nagy Templomtól a Várad Uttzai mészárszékig két sorait, ezen helyeket láttam leg elébb szükségesnek ki pallóztatni és foldoztatni, ezen kívül 58

Next

/
Thumbnails
Contents