A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd

előre való gondosságból hirtelen elő fordulható szükségekre a' gerendákból 40 darabot a' Kántor Székely Jóiét Ur udvaiára, a' hidceszkákból pedig 50 darabot a' Conservatoriumba be hordattam. A' gerendákat ugyan mind el kellett volna a' Protocollatni szerint adatni el is adódott Város Gazda Uramék által 69 darab; de rész szeiént a' N Város szükségére némely hidak igazítására rész szerént pedig olyan helyekre, a' hol a rövid hid deszkák semmit se értek volna р. о. a Bika Vendég fogadónak déli fala mellett Nagy Uttzán egy árok mentén annak partya be omladozott és az Uttzát járhatatlanná tette, a falnál is veszedelmes kezdett lenni, ide tehát az Árok partra számos hosszú gerendákat kellett vitetni külömben oda tégla Canalis kellett volna építtetni, ugy szintén a Czegléd Uttzai kis ajtó közi torkolattyához, a' hol leg több halottat hordanak ki és a Ffia Tsapszékkel által ellenbe lévő köz elein s' más ilyen veszedelmes által járások könnyebbitése végett szükséges volt egy néhány gerendát, mely többnyire rothadt volt oüa faraktatni. A

5 hid fák vagy deszkák is azokon kivül melyek a T. N. Tanácshoz be' nyújtott régibb és ujabb Instantiakra resolváltattak a hová tsak szükségesnek találtatott, a " Városnak minden részeire az én vagy ithon nem létemben Város Gazda Urak Ccmmissiojára széljel hordódtak és gyalog utakkal vagy azoknak íoldoztatására fordítódtak. Melyekről Hajdú Tolnai János a Comissiok után tett Jegyzése szerént számot is adott, melynek specificumat a ./. alatt ide zárom azzal a' meg jegyzéssel, hogy próbát tevén a' hid kapu fél fáinak feljárásával, három a szörnyű sok munka után oly rossz volt, hogy miután a gödörből kiemelték volna, ketté tört; azért a' még meg maradó hat kapu fél fát a sorompóval együtt Város Gazda Uramék el adták, ugy, hogy a Vevő tartozik azt ki ásatni a Hid tzölöpök pedig tsak azok ásódhattak ki, a' melyek a' Canalis gödreinek uttyába estek, két sor tzölöp pedig a földbe maradván, azoknak ásása tavaszra hagyódott. Debretzen, November 30-kán 1826 Komlóssy Dániel Exmissus Senator". A hivatkozott mellékletben Tolnai János hajdú 30 tételben részletezve elszámol 1000 darab deszka és 238 darab gerenda kibontásáról és mikénti felhasználásáról. Bár szerkezetében egyszerű volt és készítése nagyobb szaktudást nem igényelt, létesítése mégis a híd szokatlan alkalmazása miatt mint a régi Debrecen különlegessége maradt fenn emlékezetben. A két szellemi gócpont, a városháza és a templom összekötéséből indult ki a híd építésének gondolata, később a kísérlet igen használhatónak bizonyult és a szekérút közepén két öl széles hidat készítettek s azt állandóan fejlesztették újabb és újabb területek bekapcsolásával a Piac utca hosszában. Így az év nagyobb részében a város forgalma ezen a hídon zajlott le és mellette, valamint a csatlakozó bekötő részek két oldalán különböző árusító bódékat, kisebb hivatalokat helyeztek el, hogy sáros időben is biztosítva legyen a zavartalan közlekedés. így vált a város szerves részévé. Az évszázadok óta fennállott nagy hidat aztán elbontották a város központját jelentő Piac utcáról — helyet adva a város korszerűbb fejlődésének —, de még hosszú évtizedekig élt az emléke a városról szóló megemlékezésekben. A legszínesebben Jókai Mór Debrecenről szóló regényei és elbeszélései örökítették meg ezt a magyar városok településében páratlan alkotást. Sápi Lajos 69