A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd

megfelelő feltöltési anyag nem volt és kellő számú szállító eszközzel sem rendelkeztek. Legelőbb a felfogott telkeknek csak a lakóház építésére szükséges területét töltötték fel a magasabb részek földanyagával, valamint a ház körül keletkezett törmelékkel. A telkek hátsó részén elfekvő kertek e helyeken még napjainkig is több helyen igen mélyen fekvőnek megmaradtak. A legalkalmasabb feltöltési anyagot a várost évszázadokon keresztül állandóan pusztító nagy tűzvészek nyújtották, mely csapások során néha egész városrészek pusztultak el. Az összeégett vályog és paticsfalú épületek maradványai a feltöltött helyeken úgy sorakoznak egymás felett mint a súlyos megpróbáltatásokat megörökítő emlékek üszkös rétegei. Hűen mutatja a tűzvészek nagyságát a Debrecent ábrázoló 1771-ből való legrégibb részletes város térképen^ feltüntetett utolsó három nagytűz területe, melyek 9 éven belül a város közel háromnegyedét hamvasztották el — nagyrészét két esetben is —, amint azt a mellékelt térképvázlat is mutatja. A feltöltődés mértékének illusztrálására elég néhány példa. A jelenlegi belváros területén, mint a Piac és Csapó utca sarkán levő bank épület, 1. ábra. Debrecen 1771—1822 kürül Fig. 1. Debrecen zwischen 1771—1822. 57