A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd

Л debreceni nagy híd A debreceni ember küzdelme a sárral egyidős a város keletkezésével. Már az első települési helyek a régi Debrecen területén a dcmb szerűen kiemelkedő magaslatokon helyezkedtek el, hogy a természetes vízfolyások kellemetlenségeit elkerüljék. Ezen települések kezdetben elég kis területre terjedtek ki, mert a város jelenlegi központjától keletre fekvő ősi település mellett — a Domb, Burgondia és Monti ezredes utcáktól — a piac felé eső, a jelenlegi színház mögötti területek már vízállásos helyek voltak. Hasonlóan mély fekvésű, vízállásos helyek tarkították e koraközépkor településtől északra fekvő Agárdi, Meszena és Maróthy György utcák helyén létesült és előbb említett megülések közötti területet is. A Nagytemplom előtti tér és az ebbe torkolló Csapó utca eleje sem feküdt az előbb említett területeknél magasabb szinten, így beépítésre alkalmatlan volt. A jelenlegi Vöröshadsereg útjától (Piac utca) délnyugatra eső területről pedig 1638-ban a tanácsi jegyzőkönyvben feljegyezték, hogy ,,a Német, Piac és Miklós utcák közötti mocsáros hely városi épületek gyanánt felhasználtatott és Kádas utcának elneveztetett". (Jelenleg Arany János utca.) ч E vízállások lefolyását sok akadály gátolta; a csapadékvizek eltávolításáról kanálisokkal'kellett gondoskodni. így az északi területek vizét összegyűjtve a Füvészkert utcán torkollott a jelenlegi Déri tér helyén levő Pap Tavába egy állandó vízfolyás, melyhez csatlakozott a Nagytemplom mögötti területek vize is a Kollégium mellett, a Füvészkert utcán vezetett árokban. A Paptava vizének lefolyása a jelenlegi Bethlen utcával párhuzamosan érkezett a Hatvan utcára, melyen áthaladva a Simonffy és jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky utcák közötti telkek lábjában nyugatra fordulva futott a várost körülvevő árokba. A Csapó utca lefolyása az utca északnyugati sarkán kialakult ívháromszög alakú telektömb északi szűk sikátorán vezetett a templom előtti térre s itt nyugatra fordulva, a Hatvan utcán haladva torkollott az előbb említett vízfolyásba. E telektömb előbb a sikátort megszüntetve összeépült, majd a XIX. század végén, városrendezés során megsemmisült s a helyén jelenleg park áll. A Kossuth (Czegléd) utcáról a Piac utcát átszelve Széchenyi (Német) utcára vezetett a keleti részek vízfolyása, míg a Béke útja (Szent Anna) elejéről korábban Sánta köznek nevezett szakaszáról déli irányban a telkek közötti határvonalon vezetett állandó vízfolyás a jelenlegi Petőfi térre,

1 majd másik gyűjtő árokkal egyesülve futott délen a város árkába. Valószínű, hogy az első megülések hosszú időn keresztül megtartották határaikat és csak a lakosság nagyobb mérvű szaporodásával kényszerültek a mélyebben fekvő részek betelepítésére. Az így újonnan felfogott területek gyors feltöltésére természetesen még gondolni sem tudtak, mert a közelben 56