A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Beke Albert: A „Nyugat” debreceni kapcsolataihoz

A „Nyugat" debreceni kapcsolataihoz Ismeretes tény, hogy a „Nyugat" és Debrecen között három ízben fonódtak szorosabbra a szálak. Először 1908 tavaszán, amikor a Csokonai Kör felolvasó ülésre hívja a folyóirat gárdájának legkitűnőbb képviselőit, közülük is elsősorban az akkor már országos viharokat keltett Ady Endrét. Másodszor 1909 októberében, amikor már nem helyi hívásra, hanem spontán kezdeményezésből jön le néhány író; méghozzá a legkiválóbbak: Ady, Móricz, Ignotus, Tóth Árpád, s kísérő gyanánt velük jön szerkesztőjük, Osvát Ernő. Ez után a látogatás után meglazulnak a „Nyugat"-nak Debrecenhez fűződő szálai, s majd csak húsz-egynéhány esztendő múlva fonódnak ismét szorosabbá, amikor a Maradandóság Városának leghaladóbb értelmiségi fiai megszervezik az Ady Társaságot, s a „Nyugat" íróival is állandó kontaktust igyekeznek fenntartani. Tulajdonképpen a szó szoros értelmében vett viszonyról vagy kapcsolatról csak ebben az időben beszélhetünk, hiszen a fent említett néhány író első két debreceni szereplése alig volt több bemutatkozásnál, hogy ne mondjuk, egy-egy alkalmi leruccanásnál, de egyik lenntartózkodásuk sem eredményezett további kapcsolatot. Ezúttal mi a második debreceni szereplést szeretnők közelebbről szemügyre venni, S az erről eddig megjelent írásokat akarjuk egy fontos dokumentummal kiegészíteni. I. A szerkesztőség a felolvasó ülést október 24-e délelőttjére tűzte ki — ami természetesen vasárnapra esett —, s azt szerette volna, ha a felolvasó írók a Csokonai Kör vendégeiként léphetnének fel. Az elképzelés kivitelezése elé azonban elháríthatatlan akadályok gördültek, mert — mint Kardos Albert, a Csokonai Kör akkori ügyvivő titkára írja —: „hiszen Debrecen mégis a Szabolcska-kultusz városa volt és Szabolcska és Adyék között már „véres" csatákban folyt a harc. Debrecen hivatalos poétája ez időben Szávay Gyula volt, a Csokonai Kör főtitkára, aki kevés rokonszenvet érzett a Nyugat iránt. De akadtak a Körnek olyan választmányi tagjai is, akik a teljes elzárkózás álláspontjára helyezkedtek, nemhogy fogadni, de még meghallgatni sem akarták a „Nyugat" férfiait. Sokkal megértőbb magatartást tanúsított a Kör elnöke, Géresi Kálmán. Nem hiába, hogy Deák Ferenc és Eötvös József politikai szabadelvűségén nőtt fel,... szívesen hajolt a „Nyugat" kívánsága felé és kilátásba helyezte a maga és a Csokonai 14 A debreceni Déri Múzeum évkönyve 209