A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Ötvös János: A kódexművészet emlékei a debreceni kollégiumi könyvtárban

Ez a kép világos bizonyítéka annak a folyamatnak, hogy a fametszet mi' ként hódítja meg a miniatúrát, mert most már nem a kódexek, hanem a könyvek számára kell dolgozni a művésznek. A képet a XVI. század elején rajzolhatta valaki és úgy ragasztották be a kódexbe. Sajnos a művész személye ismeretlen, de a düreri hatás kimutatható rajta. Vizsgálatunk eddigi eredményeként megállapíthatjuk, hogy megismertük Kungund Niklasin, Ursula Geiselherin és Barbara Ruczin írását, továbbá a már említett két miniátor müvét. Kódexeink ismertetésével kapcsolatban ezek újabb eredmények. 4. A XII. században a tömzsi, félköríves román stílust felváltja a merészen égreszökő, csúcsíves gót stílus, mely Franciaországból kiindulva, csakhamar uralkodó lett Európában. A gót stílus a könyvek világába is bevonult: jellegzetes betűtípust alakít ki, a könyvek díszítésében is meghonosodik a csúcsíves ornamentika, az emberi alakok hosszúak, törékenyen vékonyak, arcuk betegesen sápadt, kezük, lábuk aránytalanul hosszú, a ruhák redői gondosan kidolgozottak, mintha ez volna a legfontosabb. A XIV., XV. század elején mindinkább uralomra jut a természetesség, vagyis az alakok reálisak lesznek, biztosan állnak a földön, elmaradnak a terhes díszek s egyre hódít a könnyed, sokszor játékos francia szellem kifejezése is. Űj elemekkel is szaporodik a könyvdíszítés: az emberi arc ábrázolásában gyakori a torz vonás, megjelennek az állatok is (kutya, szarvas, galamb), sűrűn fordul elő fantasztikus állatkép ún. drolerie. A színek terén felbukkan a rózsaszín és zöld, kedvelt a kobaltkék, az inicilé előtt J alakú filigrán, az iniciáléból kifutó leveles indadísz az ún. fleuronnée. Francia hatást árulnak el az aFany pont (esetleg csillag) díszek is. A mi kódexeink már ezt a szellemet tükrözik, természetesen egyszerűbb formában. Az egyszerűség oka a szerzetesi életszemléletben keresendő — ugyanis az ún. kolduló rendek (ilyen volt pl. a Domokos-rend is) hadatüzentek a világi pompának a könyvdíszítés terén is. Az ilyen rendekből kikerült kódexek többnyire dísztelenek s ha díszített példányok is készültek náluk, azok még így is egyszerűek pl. az olasz vagy francia kódexek mellett. A díszítőművészet rendszerint egy-egy kolostorral és környékével függött össze. Ilyen kör volt pl. a basel-freiburgi, a bádeni, elszászi, aacheni, müncheni stb. kör. A mi kódexeink a nürnbergi körhöz tartoznak. Művészettörténeti szempontból vizsgálva kódexeinket, első látásra is feltűnik rajtuk a francia hatás. Ezt a hatást kaphatták közvetlenül, mert a francia dominikánusokkal is volt érintkezése a nürnbergi rendnek, de kaphatták közvetítéssel is — a nürnbergi dominikánus rendnek erős kapcsolata volt a baseli dominikánus renddel — így pl. tudjuk, hogy Johannes Nider nürnbergi prior könyvet másoltatott az apácák számára Baselben.

30 Basel pedig erős közvetítője volt a francia szellemnek Németország felé. Kódexeink azonban speciális kapcsolatokra is mutatnak. A rend megreformálásakor 10 apáca jött át az elszászi Schönensteinbachból Nürnbergbe — a schönensteinbachi apácák könyvet ajándékoztak a nürnbergi apácák számára.

31 Schönensteinbachból került ide Margret Kartheuserin a kolostor illuminátora, ugyancsak innen való Barbara Gewichtmacherin is. Ezek elszászi hatást hoztak magukkal. 203