A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Újváry Zoltán: Ősi famegmunkáló eszköz népi használatban

30 Childe V. G., i. m. 189. 1. 112. á. 31 Feldhaus F. M., i. m. 76, 77. 1. 45. á. 32 Deutsches Handwerk im Mittelalter. Bilder aus dem Hausbuch der Mendeschen Zwölfbrüderstiftung in Nürnberg. Leipzig, é. n. 6. Meg kell itt említeni, hogy а faesztergalyozas Németországban már a VII. sz.-ban kimutatható. Beül R. (Szerk.) Wörterbuch der deutschen Volkskunde. Stuttgart, 1955. 142. 33 Reychman J., W sprawie nowych badan nad dziejami dawnego przemyslu na Podhaln. Wierchy, XXII. 1953. 72. 34 Hruska J. Fr., Mezi chodskymi drevorubci. Plzen, é. n. 48. 35 Slovenské národné múzeum, Martin. Ltsz. 17 136. (Csák az egyik példány volt leltározva). 36 Erdélyi i. m. 46. 37 Itkonen T. L, Soumen lappalaiset vouteen 1945. Porvoo—Helsinki, 1948. I. 461. 38 Haberlandt A., Die Mittelmeerlandschaften Nordafrikas und die Kanarischeen Inseln. In Illustrierte Völkerkunde in zwei Bänden. (Szerk., Buschan G.). II. k. 2. r. Stuttgart, 1926. 1028. 39 Bernatzik H. A., Gari

—Gari. Leben und Abenteuer bei den Negern zwischen Nil und Kongo. Wien, 1941. 5. kép. 40 Byhan A., Kaukasien, Ost- und Nordrussland, Finnland. In Illustrierte Völkerkunde in zwei Bänden. (Szerk. Buschan G.) IL k. 2. r. Stuttgart, 1926. 706. 41 Feldhaus F. M., Die Technik der Vorzeit. Leipzig

—Berlin, 1914. 146. kép. 42 Leroi

—Gourhan A., L' homme et la Mauere. Paris, 1943. 187. 43 Leroi

—Gourhan A. i. m. 44 Endrei Walter a Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez című tanulmányában említést tesz a kézihajtású esztergáról és vizsgálja a lábhajtásos eszterga létrejöttének körülményeit is. Századok, 91. évf. 1957. 1—4. sz. 124—144. ^ Symonds R. W., i. m. 35. 249, 250. 46 Közli Lechler G. i. m. 35. 1. Tabl. 6. á. 47 Gille В., Machines. In A History of Technology, IL (Szerk., Singer Ch., Holmyard E. J., Hall A. R., Williams Trevor I.) Oxford, 1956. 645. 1. 586. á. 48 Feldhaus F. M., Die Maschine im Leben der Völker. Basel

—Stuttgart, 1954. 38. 1. 16. á., V.o. még 125. 1. 149. á. 49 Maissen A., Werkzeuge und Arbeitsmethoden des Holzhandwerks in Romanisch Bünden. Romanica Helvetica, vol. 17. Erlenbach

—Zürich, 1943. 211—225. 50 Suchevics V., Guculscsina, IL Lvov, 1901. 305. 51 Hensel W., Slowianszczyna wcesnosrednioweczna. Poznan, 1952. 122.; Gladysz M., Góralskie zbodnictwo drzewne na Slasku. Krakow, 1935. 49. 52 Hanusin I., Varechárstvo v Selci. Slovensky národopis, III. Bratislava, 1955. 33. 1. 17. á.; 34. 1. 18. á. 53 Hanusin I., i. m. 34. . 54 Feldhaus F. M., i. m. 38. 55 Tkalcic V., Struznica iz okolice Lepoglave. Narodna starina, II. Zágráb, 1923. 56 Scheuermeier P., Beuernwerk in Italien der italienischen und rätoromanischen Schweiz, IL Bern, 1956. 449. 57 Gaul K., i. m. 40. 1. 7. kép. U. ezt 1. A magyarság,néprajza I.

3 270. 58 Ebner S., A veszprémi csutorás mesterség. Népr. Ért. XXIV. 1932. 82.; U. ezt 1. A magyarság néprajza, I.

2 273.; Ehhez 1. még Nagy L., Adatok a magyar csutoramesterség eredetéhez. Veszprém megyei Füzetek, 3. 1940. 59 Ecsedi I., Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. Debrecen, 1931. 8. 60 Frecskay J., Találmányok könyve. I. Budapest, 1881. 125. 61 Az 1—2. ábrát Bencsik János, a 3—4. ábrát Flórián Mária rajzolta. 139