A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Iváncsics Nándor: Terménytartó vermek Berettyószentmártonban

Terménytartó vermek Berettyószentmártonban Az évszakok váltakozása következtében a mérsékelt öv embere, az élete fenntartásához szükséges terményeket raktározni kénytelen a terméketlen időszakokra. Ily módon, a természettől kényszerítve, már a korai időkben kialakított magának a gazdasági fejlettségétől, a közbiztonsági állapotoktól stb. függő raktározási módot, amelynek egyes emlékei a mai napig fennmaradtak. A legrégibb időktől kezdve Európaszerte általános volt a földbe való vermelés. Már a prehisztorikus időből vannak adataink az egyes termékek verembe való tartására.

1 A régészeti leletek tanulsága szerint már a korai középkorban általánossá válik a földvermek használata, amelyekben főleg gabonaneműeket tartalékolnak.

2 A tatár-, majd később a törökdúlások kényszerítő hatására megszaporodtak a vermek országszerte. Brown E. írja Magyarországról 1685-ben: „A gabonát nem csak csűrökben tartják, hanem földbeásott vermekben, amelyek időnként a lakosoknak is menedékül szolgálnak.. ."

3 Ugyanezen korból való adat szerint Ónodon „gabonatartó vermet még a templomba is ástak, hogy a gabonát az ellenség elől elrejtsék.. ."

4 Gabonásvermek kerültek elő Debrecentől északra a miskolci út mentén az ún. „Mélyvölgyben", 1941-ben, az útépítés alkalmával. Az első (egymagában talált) kiégetett verem, tejescsupor alakú volt, aránylag széles (100, majd 80 cm-re szűkülő) szájjal. Lefelé a verem tovább szélesedett (150 cm-ig), majd egy szűkebb aljban (120 cm) végződött. Magassága 230 cm volt.

5 A további két verem is aránylag ép állapotban maradt meg. Az adatokat beszolgáltató Fogarasi Károly mérnök szerint, az egymástól 4,56 m távolságra levő vermek üresek voltak. Az aljában mindegyiknek hamu és faszén volt. A vermek ki voltak égetve. Az átégetett falvastagság 1,3—3,0 cm között ingadozott. Mindkét verem körtealakú volt. A száj nyílása 80 cm, amely 50, ill. 60 cm-re szűkül le, majd hirtelen szélesedni kezd. A legnagyobb szélességet (140, ül. 126 cm) az alján érte el (XVII. tábla 1—3.).

6 A múlt század elején meginduló racionalizáló törekvések, nem hogy elleneznék, de szorgalmazzák a gabonavermek használatát.

7 A Felső Magyarországi Minerva öt lapon át értekezik a gabonának veremben való eltartási módjáról,

8 míg a Tudományos Gyűjtemény 1832. évi számában a kunsági gabonásvermekről olvashatunk.

9 Az első és második világháború idején újra gabonát rejtettek legtöbb helyen az egyébként krumpli, zöldségfélék, takarmányrépa stb. tárolására alakított vermek. Ill