A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Iváncsics Nándor: Terménytartó vermek Berettyószentmártonban

A vermekről általában A terményeknek veremben való tárolására több tényező ösztönözte a lakosságot. A vermelés elsődleges magyarázata, hogy a legolcsóbb és legegyszerűbb tárolási módnak ígérkezik az egyszerű körülmények között. De indítóokként szolgáltak az egyes korok közbiztonsági viszonyai is. Itt nem csupán a tolvajokra kell gondolnunk, de a pusztító háborúk miatt, később a magas terményadó miatt rejtették el terményüket a falvak lakói. A földverem előnye mellett szólt a korábbi túlnyomóan zsúpos és nádas építmény is. A padlásokon a gyakori tűzvész miatt nem volt biztonságos a termény tárolás.

10 Aránylag nagymértékben megnőtt a gabonásvermek száma a múltszázadközepi konjukturális fellendüléssel. A megnövekedett termés tárolására nagyon is alkalmasnak bizonyult (főleg ha több éven át kellett tárolni a terményt) a vermelés. A vermek készítésére nem minden hely volt alkalmas, hiszen a talaj összetétele, a talajvíz magassága, a domborzati és klimatikus viszonyok határozzák meg elsősorban a terménytartó vermek területi elhelyezkedését. Házépítés, favágás, kútásás alkalmával megfigyelték a talaj összetételét, annak tulajdonságait és hagyomány irányította módon készítették el a vermeket. Az egyes vermek talaját vizsgálva, tudományosan is bizonyítani lehet a népi tapasztalat helyességét. Azok készítésével, helykiválasztásával, felhasználásával kapcsolatosan szintén helyes úton jár a hagyományalakította vermelési mód.

11 Berettyószentmárton mintegy 2000 lakosú földművelő község az egyegykori Sárrét mocsaras világának a bejáratánál, -emelkedettebb, víztől kevéssé járt helyen fekszik. A Berettyó „hídvárosát" (átkelőhelyét) betöltő szerepkörű Berettyóújfalu mellett, már a korábbi időszakokban sem fejlődhetett kellőképpen. A falu múltszázadi pecsétjén még hal és halászszerszámok képét látjuk, amelyek az egykori főfoglalkozásra utalnak. Később, a lecsapolással termékennyé váló földek ontották a terményeket és egy kis időre könnyebbé vált az élet. Ez az az idő, amire még visszaemlékeznek a legöregebbek. Az emlékezet szerint mintegy 40 darab ma már betömött, kizárólagosan gabona tárolására használt veremről tudnak (l.ábra). Eloszlásuk eléggé szeszélyes. Két helyen (az egykori nagygazdáknál) emlékeznek 6, illetve 9 gabonásveremre egy udvarban. Ma kétféle vermet használnak. A kerekverem a régi gabonások formájára épített, keskeny nyakú, majd kiöblösödő, bodonalakú, égetett, vagy égetetlen oldalú, hosszabb időre (50—100 évre) szóló, tetővel ellátott földalatti terménytartó hely (3. m. ábra).

13 A sírverem téglatest alakú, külön tetőszerkezettel és ajtóval ellátott, simafalú, égetetlen termény tartó alkalmatosság (3. h. ábra). Előnye a kerekveremmel szemben, hogy könynyebb a verembe való lejárás, másrészt pedig gyengébb kötöttségű talajon is használható tárolóhelyet ad. Gabona vermelésre sírvermet (más vidéktől eltérően) itt nem használnak.

14 A terménytartó vermek feltűnően nagy száma, a földalatti raktározási módok, a változatos veremformák megérdemlik a részletes vizsgálatot.

15 A vermek elhelyezkedése A berettyószentmártoni vermek telkeken való elhelyezkedése változatos. A régebbi (ma már csak emlékezetben élő) gabonásvermeknek két fő elhelyezési módja volt. Abban az esetben, ha csak 1 esetleg 2 verem 112