A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)
Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez
készíttetésére inspirálta és beszélte rá a helyi intézményeket. így készített ő a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara számára 1925-ben cinkográfiai okleveleket, illetve az utóbbi részére egy gazdag keretrajzú rézkarcú díszoklevelet. A művészháznak mégis meg kellett szűnnie. Épült a Déri Múzeum, mely új otthont igért a debreceni képzőművészeknek, akik a művészházi lelkes munkával csak fékezni tudták az egyre nagyobb méretű műkereskedelmet és giccsáradatot. Az 1927-ben megalakult debreceni Ady Társaságnak képzőművészeti osztálya is létesült, melynek elnöke Holló László, titkára Senyéi Oláh István festőművész lett. Az alapítók közé tartozott Berki Irma (1900 — 1946) és Gáborjáni Szabó Kálmán. Az Ady Társaság a modernebb, haladóbb törekvések zászló vivőjeként jelentkezett és a grafikai művészetek területén is ezt az irányt képviselte kiállításain, az élen Gáborjáni Szabó Kálmánnal. * Nagy Ferenc már mint több éven át működő rajztanár az 1924—25. évben végezte el az ötödik évet a főiskolán, ahol sokat foglalkozott grafikával. Az ő friss grafikai tudása nyújtott sok segítséget a művészház grafikai műhelyének és némileg erre a tudásra és segítségre alapozva készíttett el (Dobi) Oláh István fém- és faipari szakiskolai rajztanár, a szakiskola műhelyében egy rézkarcnyomó gépet, 1926-ban. Ekörül a rézkarcnyomó gép körül igen élénk grafikai élet bontakozott ki. Oláh István — aki a háborúban elvesztette jobbkeze ujjait és bal kézzel tanult meg az írás mellett rajzolni és festeni is — az örökösen kísérletező grafikus példaképeként vonzotta iskolai műtermébe művész társait. Kísérletező kedve és kitartása párosult a művészi becsületességgel. Naturalisztikus művészi -szemlélettel, de mindig artisztikumra való törekvéssel készítette különféle eljárásokkal lapjainak sorozatait. Maga tervezte gyantaporszóró doboza segítségével készítette a rézalapot a aquatinta és mezzotinta eljárású lapjaihoz. A maratott rézkarcokat is variálta ezekkel az eljárásokkal. Nagyon kedvelte a vernis-mout, melynél a tónusok szépségét néha a rajz alá helyezett vékony textília nyomaival is igyekezett fokozni. (XXII. tábla) Nagy Ferenc mellett rövidesen bekapcsolódott a műhely munkájába Bánszki Tamás rajztanár, festőművész is. Az ő keze alól is a különféle eljárásokkal készült szebbnél-szebb lapok egész sora került ki. — Évek múlva Menyhárt József is állandó tagjává vált a műhelynek. Ő vitte be a műhely tagjainak munkájába a fametszet szeretetét. — A műhely tagjai rendszeresen dolgoztak, segítették egymást, megbeszélték a problémákat, közösen kísérleteztek. A kis csoport a tavaszi, nyári és őszi hónapokban vasárnapi kirándulásokon is együtt dolgozott, festettek vagy grafikai lapjaikhoz témákat rajzoltak. — Itt kell megemlíteni, hogy a debreceni művészek között kedves szokássá vált (főleg a rajztanár művészek között), hogy a nyári szünidőt egyhelyen — Bükk, Mátra, Hegyalja — töltötték, sőt külföldi tanulmányutakra is együtt mentek (mint Oláh István és Bánszki Tamás Ausztriába és Németországba). A serkentőleg ható közös munka nemcsak jó képek sorát, hanem igen sok grafikai átültetésre alkalmas rajzot is eredményezett. 11 A debreceni Déri Múzeum évkönyve 161
