A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

Rendszeressé, sőt íratlan törvénnyé vált, hogy a grafikai műhelyben: készült grafikai lapok egy-egy példányát az erre a célra készített albumba helyezték el, készítésük sorrendjében. 1936-ban már négy ilyen album volt megtöltve rézkarcokkal és fametszetekkel. Ebben az évben — június 7-én — ünnepelte a grafikai műhely tízéves jubileumát, meghívott kevés számú, de lelkes művészbarát jelenlétében." A kedves, családiam ünnepély középpontjában egy egyszerű, de annál nélkülözhetetlenebb művészi kellék, négy debreceni művész, névszerint Bánszki Tamás, Menyhárt József, Nagy Ferenc és D. Oláh István lehúzógépe állott. A hűséges, öreg „munkatársat" tíz év „becsületben" eltöltött munkásságáért nemzeti színű selyem szalaggal ellátott babérkoszorúval díszítette fel a négy művész." — írja a „Debreceni Űjság". A megkoszorúzott gépen levonták a négy művész egy-egy lapjának első levonatát. A következő években is szorgalmasan és eredményesen dolgozik a grafikai műhely, nemcsak a rézkarctechnikák, hanem a fametszet területén is. Fokozzák a lendületet az elért eredmények, a kiállításokon való sikeres szereplések. Ezek egyik legjelentősebbje az 1936. decemberében az Institut de Propagande de Г Art által Varsóban rendezett II. Nemzetközi fametszetkiállításon való szereplés. A kiállításon 23 állam 253 művésze 593 eredeti fametszetet állított ki. A debreceni grafikusok közül Bánszki Tamás: Madonna, Menyhárt József: Bor, halál és élet с fametszetével, Gábor jani Szabó Kálmán pedig két fametszettel (Mezei munka és Temetés, a Parasztok с sorozatból) szerepelt. (A Mezei munka с lapot a kiállítási katalógus is közölte). — 1939—40-ben a chicagói nemzetközi kiállításon szerepel Bánszki: Aratás és Menyhárt: Macska a műteremben с fametszetű lapja. A grafikai műhely munkájába kapcsolódik be a fiatal Ballá László is (1906—), aki főleg autodidaktikus úton képezi magát és igen jó eredményeket ér el a rézkarc, linó- és fametszet területén. D. Oláh István példája és útmutatása alapján készít több lemezzel nyomott színes rézkarcokat is. A műhely munkáját az egyre súlyosodó háborús évek bénítják meg. Az 1944. évi egyik angol repülőtámadás alkalmával bombatalálat éri az iskola épületét, D. Oláh István a lelkes, kísérletező művész életét veszíti, a sok-sok grafikai lappal telt mappák — hosszú évek művészi munkájának nagyszerű eredményei — pedig elpusztulnak. * Az 1930-as évek derekán más vonalon is igen élénk a grafikai élet Debrecenben. A világszerte fellendűlő exlibris és kisgrafika gyűjtési mozgalomba szervesen és tekintélyesen kapcsolódnak a debreceni gyűjtők is, élükön Nagy József középiskolai igazgatóval, dr. Soó Rezső egyetemi tanárral és Békés István művészeti íróval. A gyűjtők lelkes megbízásaihoz egész sora áll rendelkezésre a tehetséges, magas színvonalú és nagy tudású debreceni grafikusoknak, élükön a fametszés és a rézkarc európai viszonylatban is az elsők között álló művészeivel: Gábor jani Szabó Kálmánnal és Vadász Endrével. Az exlibris-gyűj tési világmozgalom magyarországi központja a Budapesten 1932-ben megalakult Magyar Exlibris-gyűj tők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) volt. Debreceni vonatkozásban ennek az egyesület162