A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

sített évi segély biztosítja. Az első világháború a debreceni képzőművészeti életben is érezteti bénító hatását. * Az 1920-as évek elején erőteljesen kezd bontakozni a debreceni képzőművészeti élet. Ennek egyik igen aktív tagja a fiatal Toroczkai Oszvald, akit általában a szervező erő, kezdeményező kedv és célra törő akarat jellemez, amellett hogy művészetében is határozott egyéniség. Ő irányítja a Műpártoló Egyesület művészeti tevékenységét. Nagy segítségére vannak az ezekben az években Debrecenbe kerülő és itt működni kezdő fiatalabb rajztanárok. Kiállításokat rendeznek nemcsak Debrecenben, hanem a közeli hajdúsági városokban is. A fővárosból kiinduló egyre erősebbé váló műkereskedelem és giccsáradat ellen nehéz a küzdelmet felvenni. A debreceni művészek azonban mindent megpróbálnak. Mivel állandó kiállítási helyisége még nincsen Debrecennek és a városházi tanácsterem csak nagyon ritkán állhat a művészek rendelkezésére, a debreceni művészek együttes erővel 1924-ben megteremtik a vidék első Művészházát. A Szent Anna utca, (most Békeútja) 5. sz. alatt kibérelnek egy I. emeleti fényképész műtermet, amelynek nemcsak a frontra van nagy üvegablaka, hanem tetővilágítással is rendelkezik. A Művészház a Műpártoló Egyesülettel való együttműködés és a törzstagok áldozatkészsége alapján állott fenn 1927. május l-ig. Erre az időpontra tervezték és Ígérte a Városi Tanács a Déri Múzeum megnyitását, ahol két kiállítási helyiség áll majd á művészek rendelkezésére. (A Dóri Múzeumot 1930-ban adták át rendeltetésének). A művészház biztosítására grafikai műhelyt is létesítenek a művészek. Egy helybeli lakatosmesterrel készíttetik el a rézkarcprést. Tizenkét művész 1—1 grafikai lapját tartalmazó 50 példányban kiadott albummal teremti meg a lehetőséget a Művészház működésének elindítására. Az album Balezer György, Bánszki Tamás, Csűrös Béla (1886—), Holló László (1887—), ifj. Kovács János (1890-1957), Nagy Ferenc, (Dobi) Oláh István, Senyéi Oláh István (1893—), Toroczkai Oszvald, Nagy Sándor János rézkarcait, Dienes János kőrajzát és Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetét tartalmazta. A müvészház pár évi működése alatt is igen jelentős sikereket ért el és nagy hatással volt Debrecen képzőművészeti életére. 15 képző- és iparművészeti kiállítást rendezett, amelyeken állandó résztvevők voltak — az alapító tagok mellett — Borsos József építész, magyaros építészeti terveivel, Medgyessy Ferenc (1881—) szobrászművész kisplasztikáival, és a hódmezővásárhelyi keramikusok Smurák József vezetése alatt. A művészház szabadiskola jellegű állandó esti akttanfolyamot is rendezett, amelyen a törzstagok ingyen korrigáltak. A legjelentősebb eredmény azonban az, hogy grafikai műhelyéből közel nyolcszáz rézkarc, fametszet és kőrajz került ki. A kiállításokon szereplő grafikai lapok nemcsak a grafika szeretetét mélyítik el Debrecenben, hanem impulzust is adnak további grafikai munkálkodásokhoz. Ebből ágazott ki egy másik grafikai műhely, ebben kapott ösztönzést a fiatal autodidakta Menyhárt József a hideg tűkarcok és fametszetek grafikai művészetéhez. A művészházi munkálkodásoknak főleg az állandó kezdeményező kedvű Toroczkai volt a motorja. Mindent megpróbál, hogy betörje a közönyösség kapuit. Grafikus oklevelek (elismerő-, dísz- és kitüntető oklevelek) 160