A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Julow Viktor: Pope Fürtrablásának ismeretlen magyar fordítása

Pope Fürtrablásának ismeretlen magyar fordítása A maga idejében annyit magasztalt angol író-bálvány, a klasszicista Alexander Pope hírneve és művei nálunk a felvilágosodás korában találták meg igazán az utat a magyar írókhoz és — ami akkoriban alig jelentett szélesebb kört — az olvasó közönséghez. Angliában a szentimentalizmus, a korai realizmus és a bontakozó romantikus ízlés ekkor már tépegetni kezdte az író-fejedelem koszorúját, előkészítve ezzel a világirodalomtörténet egyik legkíméletlenebb trónfosztását, amely még azt is vitássá tette: költő-számba vehető-e Pope egyáltalán

1

, de a maga túlzó voltában végül az egykori nagy „újrafelfedezés"-ének folyamatát is elindította

2

. Kétségtelen, hogy Pope művei nagyrészükben ma már avultak, porosak, emberi magatartása sem éppen rokonszenves a mi szemünkben, azt azonban oktalanság volna tagadni, hogy ma is ott a helye a világirodalom legkiemelkedőbb és legtudatosabb forma- és nyelvművészei között. Sorai, bárhol is ütjük fel oeuvre-jét, lenyűgöznek végsőkig csiszolt szépségükkel,, brillianciájukkái, szellemességükkel, ha művei egészükben ma már élvezhetetlenek is — kivéve egyet, a The Rape of the Lockot, a Fürtrablást, amely nemcsak mint az irodalmi rokokó legjellegzetesebb és egyben legrokonszenvesebb alkotása jelent — dokumentumszerű — értéket, hanem egyedülálló bájával és az angol „ancien régime"-et többé-kevésbé rejtett éllel, mégis gyilkosan szatirizáló sziporkáival mindmáig kedves, elevenen ható olvasmány. A magyar felvilágosodáskor természetesen nem láthatta még reális méreteiben a költőt: a Pope-bálványt vette át — jó félévszázad késéssel — a Nyugattól. Nemcsak Bessenyei György nevezi őt „isteni Póp"-nak, Döbrentei Gábor szerint is „Pope isteni költő",

3 Kölcseynek „rendkívül kedvesek" a művei és szerzőjüket Cervantesszel, Swifttel és Sterne-nel helyezi egy sorba,

4 Horváth Ádám úgy véli: „elevenek ama dítsért hajfürt-jei,"

5 s Kazinczy így ír róla: „Én kevés embert tudok a magyar földön, aki ízlésemnek jól tudná fordítani Pope-ot".

6 A legtöbbre nyilván az Essay on Man-t, a felvilágosodott-rokokó élet- és morálfilozófiának ezt a frappánsan fogalmazott, de ma már inkább csak unalmat árasztó foglalatát tarthatták: Bessenyei ismert fordításán kívül mások szintén megkísérelték, sőt nyomtatásban is kiadták az átül1 Pope, Essay on Criticism. Introduction by Alfred S. West, Cambridge, 1917, 9— 20. 2 Sitwell, Edith, Alexander Pope, Harmondsworth, Middlesex, 1948. 8 Váczy János, Kazinczy Ferenc levelezése, Bp., 1890 — 1927, VIII. 532. 4 Váczy János, i- m. XII. 488—489. , 6 Váczg János, i. m. XV. 490. • Váczy János, i. m. XXI. 211. 119