A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Béres András: Nyíradonyi betlehemesek, csillagosok

legényke is, akik ugyan nem tartoznak a betlehemes csoportba, de szívesen vannak együtt a többiekkel, s szórakozásukban résztvesznek. Ha esetleg a háziak nem mennének el hazulról, akkor csendben ügyelik a gyakorlást, a játékot végigszemlélik, s ha esetleg valahol igazítani való van, megmondják, hogy itt, vagy ott hiba van, kinél kell a játékon igazítani, kinek kell segíteni.

2 A betlehemet vagy elkérik mástól, olyanoktól, akik már nem használják, de akkor kölcsönzési díjat fizetnek, vagy csinálnak, esetleg csináltatnak. Többnyire asztalos, vagy asztalos féle emberek készítik, néha kerékgyártó csinálja, de sokszor öregebb emberek kedveznek a betlehem elkészítésével a fiataloknak. Leginkább egyes, gyakran kettőstornyú templomformát készítenek. Összeszegezett, közel egy négyzetméter nagyságú téglalapalakú deszkára építik a fa vázat, s oldalát néha furnirral, gyakrabban vastagabb papírral borítják, hogy a rákerülő selyem vagy krepp papír, gyakran fényes színespapír tartása megfelelő legyen, s könnyen be ne szakadjon, oldalát fehér papírral vonják be, tetejére színes, leggyakrabban krepp papírt tesznek és csillagokkal, papírból kivágott holddal, nappal díszítik fel. A torony tetején pedig aranyozott keresztet helyeznek el. A görög betlehemet általában a máriapócsi templom mintájára építik. Miután rendbehozzák, belsejét az utolsó héten díszítik fel. Alját belül mohával terítik le. Közepére jászol kerül, amelyben a kis Jézust jelképező baba fekszik. E jászlat vagy fából faragják, vagy szalmából állítják össze, de a fából készült kis jászolba is szalmát tesznek. Gyakran agyagból maguk készítik, vagy már készet vesznek. Azért mindig úgy igyekeznek, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kiadni, mert minden előre kiadott fillér az elosztandó „keresetet" terheli. így aztán ami a háznál előkerül, elsősorban azt igyekeznek díszítésre felhasználni.

3 A jászol körül szobrokat helyeznek el, melyek pásztorokat és különböző állatokat, bárányt, tehenet és szamarat formáznak. Amikor mindezekkel elkészülnek, utoljára helyezik el a jászol előtt a betlehem világítására szolgáló gyertyát.

4 A szereplők nagyobb része díszes papírsisakot hord, csak a pásztorok viselnek kucsmát. A betlehem rendbehozatala után vastagabb kartonpapírra ragasztott fehér csomagoló-papírból csinálják- meg a sisakot, melyet kívül színes papírból kivágott jelvényekkel, csillagokkal, nap, hold ábrájával díszítenek. A pásztorok kenderszöszből készítik el a bajuszt, szakállt. A bundákat már jó előre elkérik, s egyenlőre a ,,vigiliáig" elhelyezik annál a háznál, ahol az előkészületek folynak. A készülődés annál a háznál történik, ahonnan indulni akarnak.

5 Karácsony vigiliáján, vagyis karácsony estéjén szürkületkor már gyülekeznek. Még egyszer megnézik a betlehemet, hogy minden rendben van-e, aztán kezdődik az öltözködés. Heródes és az angyalok, azaz a három kirá2 Vö. Bérezik Árpád: Betlehemes játékok. Bp., 1941. 3 — 13. p. 3 Bérezik Árpád: i. m. 12 — 13. p. Faragó József: i. m. 23. p. 1 Vö. Faragó József : i. m. 24. p. Bérezik Árpád : i. m. 13. p. Magyarság Néprajza. Drámai hagyományok c. fej. III. k. 339. p. Dr. N. Bartha Károly : A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem. Ethn. 1933. 119 — 120. p. Manga János : Felvidéki betlehemes játékok. Ethn. 1940. 402-418. p. 6 Faragó József: i. m. 22 — 23. p. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Betlehemjárás с fej. Pesten, 1867. 62. p. 48