A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Béres András: Nyíradonyi betlehemesek, csillagosok

lyok fehérbe öltöznek. Rendes ruhájukra öltik fel a betlehemes játékhoz használt ruhákat. Alulra kölcsönkért, vagy anyjuk által használt csipkés, fodros aljú vállas női inget, manapság ritkábban ugyan, de néha a csak öregasszonyok által használt pendelyt kötik fel. Erre felül fehér férfiinget vesznek. Vállukon keresztül leginkább nemzetiszínű, piros, fehér, zöld, ennek hiányában piros szalagot kötnek, mely oldalán szép kötött bokorral végződik. Fejükre a már előbb elkészített süveg kerül, amely sok tekintetben hasonló a püspöksüveg formájához, bár Heródes süvege inkább a római vezérek által használt harci sisakra emlékeztet. Alul tehát természetesen rajtuk marad a ruha, de még így is eléggé fáznak, amikor betlehemezés közben a meleg házból az utcára lépnek. Heródes és Melkor viseletéhez még egy-egy fa kard is hozzátartozik.

6 A pásztorok először is felkötik a hosszú bajuszt, a szakállt, fejükre kifordított báránybőrkucsmát húznak, végül felöltik a fürtös gubát, azaz manapság már guba hiányában inkább a magyar juh bőréből készült felkötős aljú bundát, amit szintén kölcsönkérnek, leggyakrabban az éjjeliőröktől, vagy néha fuvaros emberektől. Kezükbe pedig pléhből kivágott csörgőket, vagy láncdarabból alkalmazott csörgővel ellátott botot fognak, amivel ének közben, különösen tánc alatt ütemesen kopognak.

7 (IX. tábla, 2. kép.) Így aztán mikor teljesen elkészültek, még körülnézegetik egymást, az igazítanivalókat helyrehozzák, és sötétedés után útnakindulnak. Útjuk során szinte kivétel nélkül minden házhoz bemennek, ahol világot látnak, s ahol engedélyt adnak a betlehemmel való bemenetelre. Ekkor elől megy Heródes, aki fakardjával a kutyákat is igyekszik elriogatni. Mögötte szintén kardosán Melkor, majd Gáspár és Boldizsár viszik a betlehemet. A két pásztor mögöttük halad. Engedélykérés után bemennek, s a betlehemet az előre elkészített asztalra vagy székre állítják úgy. hogy bele lehessen látni.

8 Éjfélkor résztvesznek az éjféli misén. A betlehemet a templom szentélyében állítják fel, a játék szereplői pedig körülállják.

9 Éjféli mise után szokás szerint visszamennek ahhoz a házhoz, ahonnan elindultak. Ruháikat levetik, a játékhoz szükséges kellékeket lerakják. Gyorsan megszámolják a „keresetet", a kapott pénzt arányosan elosztják egymás között annyi egyenlő részre, ahányan vannak, aztán elköszönnek egymástól és hazamennek. Akkor mindent otthagynak, nem is valami nagy rendben az elsőházban, melyet nem nagyon használnak, s majd csak karácsony után viszik haza, illetőleg gazdájukhoz vissza a kölcsönkért dolgokat. A betlehemet pedig felteszik a padlásra, évről évre megőrzik, és legfeljebb a papírt és a díszítést újítják meg a következő évben, vagy kijavítják az esetleges hibákat.

10 6 Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp., 1938. 95—96. p. 7 Bálint Sándor : i. m. 95. p. 8 A betlehemezés e mozzanata a vásári képmutogatókra, mutatványosokra emlékeztet. 9 Vö. Magyarság Néprajza, i. h. 339. p. 10 Ilyenkor letakarják, hogy ne porosodjék, s állagát minél jobban igyekeznek megóvni. Rendszerint a kakasülőn, vagy a padlás kevésbé forgalmas helyén tartják. Különösen a kicsi gyerekektől óvják. 4 49