A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Béres András: Nyíradonyi betlehemesek, csillagosok

Nyíradonyi betlehemesek, csillagosok* A jelenleg Hajdú-Bihar, korábban Szabolcs megyéhez tartozó Nyíradonyban az adatközlők állítása szerint a betlehemezés először az 1890-es évek táján jelent meg, Veikéi Béla görögkatolikus kántortanító kezdeményezése folytán. Nyizsnyik István 79 éves adonyi gazdálkodó emlékezete és elbeszélése szerint ők jártak először betlehemmel. Ő és Gyarmati János szervezték össze az első betlehemes csoportot. E század elején pedig már általános szokás volt a faluban, s karácsony estjén több csoport énekétől volt hangos az amúgy csendes téli este. E szokás elterjedése idején és manapság is úgy van, hogy az egy falurészen, mégmkább egy utcában lakó, rendszerint egykorú, vagy hasonlókorú legénykék már gyermekkoruktól kezdve jó barátságban vannak. Rendszerint összejönnek beszélgetni, szórakozni egy helyre. Mindig máshova. Ilyenkor előbb beszélgetnek az öregekkel, hallgatják azok kalandos elbeszéléseit, dalolnak, mesélnek, vagy mesét hallgatnak,* kártyáznak, — néha természetesen pénzre is a „vigahét" mellett, — vagy csinálják azt, amihez éppen kedvük van. Karácsony előtt körülbelül úgy három héttel egy este beszélgetés, vagy a kedvelt kártyázás közben elhatározzák, hogy betlehemmel fognak járni. Otthon azért szüleiknek megemlítik, hogy kik kerülnek egy „bandába", nehogy nézeteltérés származzék a családban, s a szülők rendszerint beleegyezésüket adják. Másnap aztán megint^ összejönnek, megbeszélik, ki melyik szerepet kapja. Ekkor választják meg a bandavezért is. A szereplők kora általában tizenhat—húsz év között mozog. A húsz évet egyik sem haladja meg. A bandavezéri tisztet pedig szokás szerint a legidősebbre bízzák. Aztán majdcsak minden este összejönnek és tanulják, gyakorolják lelkes izgalommal ki-ki megfelelő szerepe szerint a verset. Az éneket pedig közösen gyakorolják. Előtte és utána is mesélnek, tamburáznak, táncolnak, egyszóval tanyáznak. De minden összejövetel más-más szereplő házánál történik.

1 A háziak ilyenkor rendszerint elmennek hazulról valamelyik jó szomszédhoz beszélgetni, estézni, csak a fiúk maradnak magukban. Elvetődik ide néhanapján még egy-két érdeklődő *A betlehemes játékokkal a régi és hivatkozott irodalomtól eltekintve az elmúlt években elég sokan foglalkoztak. Összefoglaló tanulmány Benedek A. : Les jeux hongrois de Noel. Fol. Ethn. II. Bp. 1950. és Ortutay Gyula : Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez. Ethn. 1956.1—2. 1 Vö. Faragó József : Betlehemezők és kántálok Pusztakamaráson. Erdélyi Néprajzi Tanulmányok. 8. Szerk. : Gunda Béla. Kolozsvár, 1947. 11. p. 47