A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Nagy János dr.: Tóth Árpád Emlékmúzeum Debrecenben

László festőművész készítette a múzeum számára. Igazi Tóth Árpád- arc ez, őszi alkonyat a háttér, mintha a költő megénekelte Nagyerdő lenne, s mintha most is mondaná : Jó így csendesen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat. A négy falon körben ízléses keretben a költő iskolai bizonyítványai sorakoznak. Baloldalt az első, az Elemi Népiskolai Bizonyítvány, a IV. osztályról. Milyen? Erkölcsi magaviselete jó, ekkor még a jó szó jelentését nem koptatták el, valóban jót jelentett, ma úgy mondanánk : példás. Szorgalma állandó. Mind a tíz tantárgyból kitűnő érdemjegy. „Iskolai mulasztásokért szüléje büntetve nem volt." Ezután a nyolc középiskolai bizonyítvány következik. Az alsó négy osztályban jó rendű, a felső négyben kitűnő tanuló volt. Legtöbb tantárgyuk a VII. osztályban volt. íme : vallástan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, francia nyelv, francia társalgás, latin nyelv, történelem, mennyiségtan, bölcsészet, természettan, vegytan, rajz és geometria, szabadkézi rajz, tornázás. Mennyi tantárgy! — sóhajtanak a múzeum diáklátogatói. Mennyi jeles osztályzat! — tesszük mi hozzá. A bizonyítványok sorát az érettségié zárja be. 1904. június 10-én érettségizett jeles eredménnyel, ma úgy mondanánk, kitüntetéssel. Az új, szép szekrényekben fényképeket, leveleket, verskéziratokai, versköteteket, rajzokat és újságkivágatokat láthatunk. Aki ezeket gondosan végignézi, elolvassa a magyarázó cédulákat, az megismerheti a gyermek, az ifjú, a férfi Tóth Árpád életútját, az megízlelheti a költő verseinek ízét, az elképzelheti nagyságának arányait. Az első szekrényben fényképek, rajzok és iskolai dolgozatok láthatók. Itt van a kölfő és családja, az édesapja, Tóth András debreceni szobrász, az édesanya, született Molnár Eszter, a testvérek : Ilona, Zoltán, Lehel. Egyedül a feleségnek, Lichtmann Annának nincs még fényképe a múzeumban. (E hiányt pótolni szeretnénk, s reméljük, hogy az Özvegy szerénysége^ nem lesz akadálya kérésünk teljesítésének.) Tóth Árpád gyermekkorában kiváló rajzoló volt. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy édesapja rajztanárnak, festőművésznek szánta. Az első látható rajzot hat éves korában készítette. Egy újságot olvasó színészt ábrázol. Édesapja a következő megjegyzést írta a kép alá : „Ezen vándor, kóbor színészt, ki magát sohasem hagyta lerajzolni vagy lefényképezni, Árpád fiam hat éves korában lopva lerajzolta." Az egyik rajzfüzet 1894-es keltezésű, tehát a füzet első rajzait nyolc éves korában készítette. A legtöbb rajz arctanulmány. Az arcképek között ott láthatjuk Kossuth Lajos több képét is. A másik rajzfüzet első rajzai 1898-ból valók. Ebben az emberi test részein kívül mitológiai alakok, Kölcsey, Victor Hugó, Washington képei és sikerült versillusztrációk találhatók a füzet egyes lapjain. E rajzok is bizonyítják, hogy a költő édesapja tudatosan fejlesztette fiának rajzkészségét. Az egyik csontváz mellé idegen kéz, valószínűleg az apáé, megjegyezte: Rrossz, két r-betűvel, egy naggyal és egy kicsivel írva. Több középiskolás dolgozata, beszéde olvasható e szekrényben. Tóth Árpád az 1903/04-es tanévben, nyolcadikos korában, az önképzőkör elnöke volt. Szárnypróbálgatásainak, az első verseknek, az első 152