A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Kiss Sándor dr.: Egy egyetlen példányban fennmaradt debreceni nyomtatvány

Gőg és kevélység nincs az olyan emberben, aki sokat gondol a háláira. A halálra való gondolás megszünteti a gyűlölködést. Ezután majdnem tíz lapon át arról beszél, hogy miért kell meghalniuk az embereknek. Majd röviden szól a Báthory nemzetségről. Szűkszavúságát meg is indokolja : Senki sem dicsekedhetik nemzetségével, hanem csak azzal, amit maga cselekedett. Végül szintén csak röviden megemlékezik a halottról. Nem üres magasztalás, amint ilyenkor szokásos, nem semmitmondó szavak, amik elhangzanak. Egyszerű, de súlyos mondatok. Olvasása közben úgy érzi az ember, hogy a maga valóságában akarja elénk állítani Báthory Istvánt. Báthory István országbíró elvonulva élt ecsedi várában, feleségétől is különválva. Éveken keresztül nem beszélt feleségével. Talán az is keserítette, hogy nem volt gyermekük. 1601-ben örökbe fogadta somlyai Báthory István nagyváradi kapitány két árváját: Gábort és Annát. Báthory István a politikában nem vett részt, hogy semmi se zavarja békességét. A sziget várban csend, nyugalom és békesség honolt. Bocskay szabadságharcát is tartózkodva nézte egy darabig, de mikor látta, hogy az ország szabadságáról, függetlenségéről van szó, féltve őrzött békességét kész volt feláldozni. Csatlakozott Bocskayhoz, s az országbírói pecsétet Bécsbe visszaküldte.

5 Könyvei között helyet kaptak a theológiai munkák, amiket nagy szeretettel olvasgatott. Szívesen elbeszélgetett udvari papjaival, s vitázott velük teológiai kérdésekről. A református egyháznak, iskoláknak, tanulóknak bőkezű támogatója volt. Az Országos Levéltárban őrzött végrendelete sokat elmond arról, hogy gondolt jobbágyaira, de Hodászi beszédéből is megtudjuk, hogy segítette a szegényeket. Vigyázott arra, hogy jobbágyait ne sanyargassák, senkitől semmit gonoszul el ne vegyenek. Ezekben vázoltuk egész röviden ennek az egyetlen példányban ismeretes ,,régi magyar" — debreceni — nyomtatványnak szerzőjét, Hodászit s azt, aki felett a beszédet elmondta, Báthory Istvánt. Az egyik, Hodászi, ha nagy tehetségével sok szolgálatot tett egyházának, az iskolaügynek, de hibájával — hatalmaskodásával — nehéz emléket hagyott hátra; a másik, Báthory István, ha voltak is hibái, áldott emlékezetű tagja a Báthory családnak. Dr. Kiss Sándor 5 Komáromy András: A ,,bűbájos" Báthory Anna. Száz. 1894. 298 —3C0. Ua. : Báthory István országbíró végrendelete. Uott, 1890. 124 — 141. 110