Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

47 peremű agyagcsupor (12 cm m.), jobbkeze mellett kis vascsat volt. A 90 cm hosszú csontváz a felszín alatt 140 cm mélyen feküdt. Ebből 50 cm a Tisza újabb feltöltése volt. Az erősen korhadt csontváz maradványait megmentettem. A koponya át volt lyukadva. Délután hazautaztam Debrecenbe és október 2-án hajnalban folytattam az ásást, mivel a „rigacs"-os, kemény agyagföldben néhány óra alatt nem sokra haladtam. A lemélyített kutatóárok délfelé megtalálta a 2. sírt. Egy 168 cm hosszú, hanyattfekvő, fiatal egyén csontváza feküdt benne ÉNy-DK irányban, fejjel ÉNy-nak. A jobbkéz mellett kis vaskés volt egyetlen melléklete. A felszín alatti mélysége 220 cm, ebből 60 cm új homoklerakodás. Tiszapolgáron nádfedeles öreg házakat fényképeztem, melyeknek az utcára néző homlokzatukon háromszög alakú szellőzőnyílásuk van a szegőnáddal fedett oromcsúcs alatt. Ezt a formát a cseréppel vagy bádoggal fedett házak is megtartották. A tiszapolgári avartemető feltárása a nyíregyházi múzeum feladata vagy még inkább a miskolci múzeumé, mert a lelőhely a borsodmegyei Szederkény határához tartozik. Engem a próbaásatáson felül a "Tisza itteni szakaszának megismerése vonzott. Marchh£.rth József szakaszmérnök és Gruber Miklós tiszttartó uraknak szíves fáradozásukért és segítségükért ezen a helyen is hálás köszönetemet nyilvánítom. Néprajzi és régészeti kutatóútam a biharmegyei Érkeserű község határában. ~ 1942 október 22—24. — Mikor a debreceni VI. hadtest 1940 szeptember 5-én reggel 7 órakor Nyírábránynál átlépte a trianoni határt, az Êrmellék községei 21 évi idegen uralom után visszakerültek az anyaország testéhez. Az Érmellék Debrecenhez közelebb eső községei már az 1900-as évek elejétől fogva múzeumunk gyűjtő- és kutatóterületéhez tartoznak s nem egyszer előfordult, hogy az oláh megszállás alatt is kaptunk leleteket ér melléki falvakból. Mi sem természetesebb tehát, hogy a felszabadulás után tekintetünk az Érmellék felé irányult, de azt is hamar éreztük, hogy az elnyomásban legtöbbet szenvedett magyar intelligencia mennyire vágyott arra, hogy a Tiszántúl kultúrközpontjával ismét felvehesse a szellemi érintkezést. A hozzánk közelebb eső érmelléki községek közül első helyen áll ebből a szempontból Érkeserű, melynek úri társadalma a leghamarább felvette az összeköttetést a Déri Múzeummal is. Orosz Lajos ny. református lelkész, érkeserűi földbirtokos hívta fel először figyelmemet az Érkeserű határában előforduló régészeti lelőhelyekre, majd dr. Des Combes Emil városi árvaszéki tb. főügyész szíves közvetítésével zsarolyáni Márton Sándor földbirtokos, aki a tudós kutatók