Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Jelentés a Déri múzeum 1942. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1942-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

39 Nagydobosról kocsival folytattam, utamat Szamosszegen át. A panyolai Szamos-révnél mosóasszonyokat fényképeztem. A dél­utánt Panyolán töltöttem. Szamosparti sétánk alatt megvizsgáltam és fényképeztem egy közös cseréptető alá vett aszalót és sütőkemencét. Az aszalóban a vesszőkasok megfelelő állványokon 3—4 sorban álla­nak a téglából rakott hosszúkás kemence felett. Ha ez a kemence bő tüzelés után parázzsal megtelik, akkor nemcsak ennek tüzelő- és füst­nyílását, hanem hátul az aszaló deszkaajtaját is jól betapasztják, a meleget belefojtják. A kemencéből kiáradó hőség így aszalja meg a kasokra rakott gyümölcsöt. Ilyen aszalót többet láttam a panyolai kertekben. Estefelé gyurgyalag szólott a Szamos felett, a töltés belső oldalán pedig birkanyáj legelészett. Mikor kedves házigazdámmal a töltés tövénél lapuló kurtakocsmához értünk, a falu esteli hangulata tel­jessé vált...! De ennél is nagyobb kincs az a nagyszerű pillanat, mikor a falu legdrágább vagyonát, a csendet, betakarja a csillagos ég...! Ebben a mély falusi csendben egyetlen óra alatt ki lehet pihenni egy hosszú városi esztendő minden fáradalmát ! Augusztus 19-én szekeren költöztem ki a Zsaró-kertbe, a Tisza partjára. Útközben a Túr újabbik hídjáról a kenderázt atást fény­képeztem. Panyola határában sok a varjú. Már augusztusban csapa­tosan járják a határt és sok kárt tesznek a tengeriben, később a dió­ban is. A panyolaiak igyekeznek védekezni a varjak ellen. Rendesen csepüt tesznek a tengericsőre. Ezúttal a tengeritáblát szegélyező napra­forgósor leveleit fehérre meszelték és egy zsineget is kifeszítettek. Tavasszal, mikor a tengerit elvetik, perzselt tengericsutkát tűznek karóra és helyenként leszúrják a földbe. A karók közt zsineget is feszítenek ki. Van, aki rossz lámpaüveget húz a karó végére, hogy az csillogásával távoltartsa a kártékony madarakat. Mert a varjú, különösen tavaszkor, valóban hitvány féreg az itteniek szerint. A szarkának is több haszna van, mint a varjúnak, mert a szarka farktolla igen jó pipaszár tisztításhoz. Hosszú és sokkal vékonyabb a csévéje és szára minden más talunál. Az olyan takaros pipásember­nek, aki számontartja, hogy kökényfából vagy feketegyűrűből van-e a pipaszára ; aki csutorás pipaszárat csak meggyfából, görbe pipaszárat pedig csak diófából csinál : az olyan embernek nem mind­egy a tisztítóeszköz sem! A Zsaró-kertben id. Szőke Sándor gulácsi süllőhalász, nyuga­lomba vonult ecsegszegi csősz várt reám teljes felszereléssel. Régi hűséges emberem az üdvözlés első szavaival tudomásomra hozta, hogy a Gabi nincs többé! Aki olvassa a Déri Múzeum Évkönyveit, az tudja, hogy a Gabi az öreg Szőke igen okos és eleven kutyája volt, ama bizonyos macskabőr dohányzacskó megszerzésében is gazdá­jának megbecsülhetetlen munkatársa. Egy vadász lőtte meg a mező­ben. Megmondta neki, hogy nem adta volna érte! E szomorú hírre sokáig hallgattunk! Az első napot sátorveréssel és félereszkészítéssel töltöttük el. l)e volt idő fürdőzésre, a táj üdvözlésére és széttekintésre is. A bal-

Next

/
Thumbnails
Contents