Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942 (1943)

Figyelő - Miskolezy László-Vargha László: A Nagykunság vidék népének építkezése

94 mellképet is, Studium főnek ezt nem nevezem, mivel időm rövidsége miatt — különösen ruházatját bevégeznem lehetetlen volt — figyelmemet itt különösen az arcz hasonlatosságára fordítottam, remélve hogy a t. bizotmány jobban fölesmerendi benne Csokonait, mint a vázlatban, hol fej mozgása arcza mimikája inkább gestusihoz mért. Sajnálattal olvastam eggy pesti barátom leveléből, hogy a t. bizotmány eggyik tagja Pesten keresett, őszintén bevalva, — ezen helyre a szegénység s nyomorúságos hejzetem hozott, Pestet el kellett hagynom, hogy kötelességemnek eleget tegyek, — itt eggy jó barátomnál — kinek vendégszeretetében részesülök, találtam menekülést. — Csokonait így készíthettem el, — találkozni Pesten ezért nem lehete szerencsém. A vázlatot s mellképet e hó 15-én indítom útnak — ha reményem nem csal — magam is tisztelkedni fogok, szeretnék a kipakolás' s fölállításnál jelen lenni, azonba ezt határozottan nem ígérhetem. A plasticai dolgok fölállításától sok függ, különösen szobába', ha kellő világítást nem nyer, lenne bár a leg jelesebb mű, hatásából veszt, —kérném erre nézve állíttassék a vázlat négy és félláb magasra, világítása jöjjön egy pontról, ha az ablak eléggé magas, alsób részét elzárni, ne hogy világítást alólról nyerjen, jó hogy az álvány forgatható a részletenkénti át tekintés véget. Ha a tisztelt bizotmány tettzését vázlatommal meg nyertem, örülni fogok, mind ezek mellett maradtam a leg nagyobb tisztelettel Izsó Miklós szobrász. A levél Csanak József birtokában van. 4. Miskolezy László—Vargha László : A Nagykunság vidék népének építkezése. Bp., 1943. 8° XLVIII + 142 l. Német-olasz-franciaangol kivonattal. A szerzők egyikének, Vargha Lászlónak nem ez az első műve erről a tájról. A tilalmasi tanyák építkezése c. dolgozata már korábban megmutatta, hogy még az eddig feltártnak tartott területeken is sok tennivalója akad az ethnográfusnak. Györffy István alapvető munkássága óta nem hogy fogyott volna a teendő, hanem még szaporodott. Űj módszerekkel, bővebb összehasonlító anyag ismeretében jobban lehet a jelenségeket megmagyarázni és főleg valószerűbb magyarázatát lehet adni a jelenségeknek, mint ahogy eddig hittük. Az építkezés az építő szellemi tartalmának kőben, sárban, nádban vagy fában való kifejezése. Ilyenformán a népi építkezés kutatása éppen olyan fontos, mint a népzene, népművészet vagy folklore kutatása. A két szerző müve nemcsak lelkiismeretes munkát árul el, hanem egyúttal iránytmutató a későbbi kutatóknak. Sokkal többen találhatnak benne okulást, mint ahogy az első pillantásra látszik. Űj benne — s számunkra fontosabb — az, hogy egy-egy ethnikai csoport vizsgálatát nem szorítja jogi vagy történeti, sem területi határok