Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Figyelő - A lesiháló

10 kén az oláh halászok az osztyák vazsan-nal azonos szerkezetű hálókat használnak s ugyanúgy alkalmazzák őket, mint az osztyákok. Egy nagy kávára kifeszített zsák szája előtt fonalakat húznak ki. A zsákot a lésza kapujába állítják, a fonalakat pedig ujjúkra csavarják (21. kép). A hálóba beúszó hal érinti a kifeszített fonalakat s így jelt ad a halásznak, mire az kiemeli a hálót s megfogja a halat. Az oláh és az osztyák halászszerszám formáinak és használatának egyezését valószínűleg véletlennek vagy orosz hatásnak tulajdonították tudósaink, azért nem foglalkoztak vele. Az oláh háló neve sârnic is szlávosan hangzott, de szláv nyelvekből nem fejthető meg. Annál inkább a finn-ugor nyelvekből. Hasonló nevű magyar halászszerszámot nem ismerünk, de ismernek finnugor rokonaink nem egyet. Az obi ugor syrp és a finn suuria szabályosan megfelelnek az oláh sdrm'cnak. A -nik képző oláhnyelvi járuléka a névnek s mint említettem, a magyar melléknévi igenév képzőjét helyettesíti. A magyarban szaró vagy szűrő lehetett a háló neve. Az obmelléki syrp név utolsó hangja a p szintén a melléknévi igenév képzője és szabályosan megfelel a magyar -o, -ő képzőnek. Az obi-ugor nyelvekben -ev, -ep és p a jelenidejű melléknévi igenév képzője, a magyar -ő pedig szintén -ey-ből fejlődött -eü, -eő alakokon keresztül. Nyelvemlékeinkben gyakran találkozunk hasonló alakokkal. Azt is tudjuk, hogy a veláris y (az oláh â) hang csak a honfoglalás után pusztult ki nyelvünkből. Finn-ugor és török-tatár rokonaink majdnem kivétel nélkül használják ma is. A sârnic háló nevét az oláhok még eredeti mélyhangú alakjában vehették át tőlünk. A Tatros völgyét a XIV. században székelyek lakták s a régi székelyek ivadékai ma is élnek a sóbányák környékén. Ezek talán még őrzik a háló nevének magyar alakját is. Nem volna érdektelen megtudni, hogyan hangzik magyarul a háló neve, mert még az is kiderülhet, hogy szűrni igénk nem, vagy legalább is nem mindegyik jelentésében bolgár-török (csuvas) eredetű. Lehet, hogy a bort szűrni a hunoktól tanultuk, de a vizet már korábban is szűrtük, hálóval, halászat közben. L. G. 21. Sârnic háló, Tatros melléke.