Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Figyelő - A lesiháló

10 kén az oláh halászok az osztyák vazsan-nal azonos szerkezetű háló­kat használnak s ugyanúgy alkalmazzák őket, mint az osztyákok. Egy nagy kávára kifeszített zsák szája előtt fonalakat húznak ki. A zsákot a lésza kapujába állítják, a fonalakat pedig ujjúkra csavarják (21. kép). A hálóba beúszó hal érinti a kifeszített fona­lakat s így jelt ad a halásznak, mire az kiemeli a hálót s megfogja a halat. Az oláh és az osztyák halászszerszám formáinak és hasz­nálatának egyezését valószínűleg véletlennek vagy orosz hatásnak tulajdonították tudósaink, azért nem foglalkoztak vele. Az oláh háló neve sârnic is szlávosan hangzott, de szláv nyelvekből nem fejthető meg. Annál inkább a finn-ugor nyelvekből. Hasonló nevű magyar halászszerszámot nem ismerünk, de ismernek finnugor rokonaink nem egyet. Az obi ugor syrp és a finn suuria szabályosan megfelelnek az oláh sdrm'cnak. A -nik képző oláhnyelvi járu­léka a névnek s mint említet­tem, a magyar melléknévi ige­név képzőjét helyettesíti. A magyarban szaró vagy szűrő lehetett a háló neve. Az ob­melléki syrp név utolsó hangja a p szintén a melléknévi ige­név képzője és szabályosan megfelel a magyar -o, -ő kép­zőnek. Az obi-ugor nyelvekben -ev, -ep és p a jelenidejű mel­léknévi igenév képzője, a ma­gyar -ő pedig szintén -ey-ből fejlődött -eü, -eő alakokon keresztül. Nyelvemlékeinkben gyakran találkozunk hasonló alakokkal. Azt is tudjuk, hogy a veláris y (az oláh â) hang csak a honfoglalás után pusztult ki nyelvünkből. Finn-ugor és török-tatár rokonaink majd­nem kivétel nélkül használják ma is. A sârnic háló nevét az oláhok még eredeti mélyhangú alakjában vehették át tőlünk. A Tatros völ­gyét a XIV. században székelyek lakták s a régi székelyek ivadékai ma is élnek a sóbányák környékén. Ezek talán még őrzik a háló ne­vének magyar alakját is. Nem volna érdektelen megtudni, hogyan hangzik magyarul a háló neve, mert még az is kiderülhet, hogy szűrni igénk nem, vagy legalább is nem mindegyik jelentésében bolgár-török (csuvas) eredetű. Lehet, hogy a bort szűrni a hunoktól tanultuk, de a vizet már korábban is szűrtük, hálóval, halászat közben. L. G. 21. Sârnic háló, Tatros melléke.

Next

/
Thumbnails
Contents