Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)

Figyelő - Pósalaky János, debreceni főjegyző folyamodása a tanácshoz. Debrecen 1714 augusztus 17.

II. Pó8alaky János, debreceni főjegyző folyamodása a tanácshoz. Debrecen 1714 augusztus 17. Pósalaky János, Debrecen kuruckori nótárius, kinek az életrajzát a multesztendei Évkönyvben közöltük, élete végén folyamodott a tanácshoz, hogy a különféle szolgálatai, érdemei, végzett munkái jutalmazására bizonyos adósságait fizessék ki. E várostörténeti szempontból is érdekes beadvány egy részét itt közöljük. Különösen érdekes része ennek a város és a beköltöző görög kereskedők között folyt perben a város és a tanács magatartását megvilágító fejezet. Némelly nevezetesebb szolgálatimnak summás lerajzolása és azoknak renumeratiója eránt való projectum. 1° Siralmas emlékezetű Caraffai esztendőkben erőnk felett reánk exponáltatott képtelen summának és tovább elviselhetetlen terehnek alább kisebb és másokra nézve már elviselhető számban és értékben való szálléttatására 20 vagy 22 esztendőknek forgása alatt hány szőri utazás, mennyi fáradozás a Méltóságok szívének enyhítésére, meghajtására mennyi egyezkedés, vigyázás, leselkedés, bádgyasztó tekergés kévántatott, nehéz volna meg fontolni, mind ezekre és több hasznos munkáimra Isten segítsége által legelsőbben a jeget én törtem, legtöbbet én munkálkottam, hol egy, hol más mellettem levőkkel, mások is az én nyomomon jártanak többi között, midőn az egész országra vettettett nagy summának felloztása a magyar státusoknak kezére bocsáttatott, a városunk terhe igen meg sulyosittatott és 72 portaszámra neveitett volna, és az egész repartitiónak expeditiója a Méltóságos Cancelláriára ki is adattatott volna, akkor Bécsben csak magam lévén és híremmel lévén, minémü gyötrődésben, buslakodásban estem, merültem, meg orvoslásában mennyi törekedéssel igyekeztem, fáradoztam és a nagy kegyelmű Istennek csodálatos oktatása és igazgatása által a 72 portát ismét 24-re mindeneknek álmélkodására miképpen szállétottam, ki nem nem tudnám mondani, mely szállétattatás csak egy esztendőben is, minden porta annyi ezerforintjával lévén számítva, csak egy esztendőre is tészen negyvennyolc ezer forintokat, annyival inkább több esztendőkre (amint hogy a porta számok szerint vettettek fel egynéhány esztendőkig ezer-ezer forintok és ezideig is a porták száma akkor is a repartitio szerint járt) hányszáz ezerekre