Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941 (1942)
Jelentés a Déri múzeum 1941. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1941-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás
10 Este nagy villogással vihar közeledett, mely éjfélre orkánná vadult. Ilyenkor s közeli és távoli villámcsapások hangja folytonos dörgéssé vegyül, mely szörnyű villanásaival szédültre vakít minden élőt. A zápor mohogása, a parti fák zúgása csak akkor hallatszik, ha a bömbölő dübörgés némileg alábbhagy. A sátorba, melynek feszes lapját a vihar vízlövedékei rettenetesen ostromolták, egerek, békák menekültek félelmükben. Szinte csodával határos, hogy sátorunk a helyén maradt és az orkán nem göngyölte be velünk együtt a Tiszába!? Néha olyan lökést kapott az oldalába, hogy ösztönszerűen a gerinczsinórba kapaszkodtam, nehogy a laza homokba vert sátorcövekek felszakadjanak. A vízparton, földön fekve átélni ilyen féktelen orkánt : nem éppen kellemes szórakozás! Emléknek azonban felejthetetlen! Virradat felé minden elcsendesedett. Az esőcseppek monoton pergését már nem is tekintettük hangnak. És mikor a Gabi is előkerült valahonnan rejtekhelyéről és dideregve lefeküdt a tűzhely hamujára : elaludtunk. Augusztus 31-én vasárnapra virradtunk. Rendbeszedtük szétdúlt tanyánkat, szárítottuk elázott holminkat. Az ég azonban nem derült ki. Emberem tiszta pogányfelfogással magyarázta az éjjeli vihart. Szerinte sárkány volt a felhőben, olyan ember, aki foggal jött a világra. Egyszer szemeláttára borított fel egy cséplőgépet, más alkalommal szétrombolt egy keces-1 (disznófiaztató). Nagynehezen sikerült tüzet gerjeszteni. Az ég egyre jobban elkomorult, hangulatunkkal együtt, de a meleget árasztó tűz kibékített a helyzettel. Ilyenkor érzi az ember, mit jelent számára a tűz, ez a legcsodálatosabb Istenség!? Nincs ősvallás tűzimádat nélkül és nincs ember ma sem, ki el tudná magát véglegesen oldani az ősvallás pogány eszméitől. Legkevésbbé az egyszerű ember, akit még nevelni se lehet szegénysége miatt. Mert ha kerül jó ruhája, nincsen csizmája, mire pedig új csizmát vesz, rongyos a ruhája. 1 így soha nem jár a templomba és pogány ösztönei felújulnak lelkében, ha vihart lát, ha tűz mellett ül és élete minden viszonyai között. Úgy magyaráz meg magának mindent, ahogy tud, aminthogy a szegényember kijátsza a törvényt is. így pl. őröltetni malomban csak annyit szabad most, amennyit engedélyeznek. Erre a Szőke-féle szegényemberek tengeri darálón készítettek búzalisztet. A darált búzát egymásután kétszer öntötték fel, azután megszitálták és kenyeret sütöttek belőle. Csak az volt a baj, hogy a darálás zajjal jár, észrevették, betiltották. A meglettebb szegényember, ha valamikor tanult is írni, olvasni, elfelejti. Negyven éves korában az apróbetűt már nem látja, ha pedig az asszony pápaszemét felteszi, szédül. így olvasmánnyal sem lehet már nevelni. Egész lényegében visszatér lelke ősi alaprétegéhez, mely ős ösztöneiben és hiedelmében gyökerezik. 1 A magyar ember tréfásan szokta emlegetni a tótpanaszkodást : „ha paszul van, nincs ecet, ha ecet van, nincsen paszul", mely híven jellemzi minden szegény ember helyzetét.
