Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

40 1939 április 29-én Bakonszegen a szövés-fonás szerszámait tanulmányoztam és a pásztorművészet emlékeit kutattam. Pásztormunkát, sajnos, nem találtam. Egy juhásztanyán szép hegyes kunyhót fényképeztem le, de találtam hegyes kunyhókat a faluban is, mégpedig körtealakú gabonás verem szája fölé állítva (23. kép). A kunyhót napraforgó szárából kerítették. A szárat középütt megkorcolták. A verem maga két méter mély, másfél méter széles. Száját (akunyhó alatt) kerek deszka25. kép. Hadházi Lajos szűrszabó mester a magakészítette kocsis-szűrben. Balmazújváros. ajtó fedi. Ahol nincs kerekszájú verem, ott négyzetalakú sírveremben tartják a gabonát, kolompért, répát. Ennek egyszerű nyeregfedele van, mely hátul elenyészik a föld színén, elől viszom 1 m. magas homloka van, s ezen ajtó. Néhol szalmát is raknak a verem fölé, hogy melegen tartsa. A körtealakú verem a fölébe állított hegyes kunyhóval, alakjára nézve megegyezik a cseremiszek régi gabonaszárító vermével. A cseremiszek a félig érett gabonát szárítják, füstölik benne tűzön, mi meg' a vermet magát egetjük ki, hogy meg ne rothadjon benne a gabona. Az építészet terén említésre méltó még a pitvart és a kémény alját (konyhát) elválasztó bolthajtás különleges alakja (24. kép). Az utcaajtó fedelén deszkából fűrészelt páros madáralakok mellett egyedülálló kakast is látni. A kémény száját borító deszkaajtó fölött is láttam páros galambot deszkából.