Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
291 Kalendáriom 1921. évfolyamában „Oláhok Debrecenben" címen írt, továbbá az 1919-ről készített múzeumi Jelentés bevezető sorai. Mivel a Zoltai élete egy volt a múzeum életével, ezek az írások az ő egyéni életére is vonatkoznak. Az oláhok a múzeumban kétízben kutattak fegyver után, különben semmihez sem nyúltak, csupán a telefonkészüléket szerelték le. Zoltai teljesen bezárkózott, egy levelet nem írt, egy ülést nem tartott. Csupán a temetőbe járt ki, hol a díszes faragású fejfákat és sírkereszteket rajzolgatta az állataikat legeltető oláh katonák lövöldözései közepette. Zoltai ekkor kb. 300 drb. ceruza- és tussrajzot készített a múzeum számára. Az ábrázolt fejfák azóta legnagyobbrészt elpusztultak s ezért Zoltai rajzai ma már nagy értéket képviselnek. A városi Tanács megbízásából Zoltai készítette el a városi téglagyár mellett fekvő hadifogoly-temető és a Hatvan-utcai temetőben levő katonai fárványtemető térképezését és sírfeliratok lemásolását. Ezek a temetőbeli foglalkozások szinte illettek az akkori idők gyászos hangulatához. Zoltai magyar lelke undorral viselte a hullarablók módjára betolakodott oláhok garázdálkodásait, lealacsonyító intézkedéseit s mikor 1920 március hó 11-én végkép elhagyták a várost, Zoltai hozzáfoghatott az elrejtett és elásott múzeumi tárgyak összeszedéséhez, újonnan való kiállításához. Március végén már megnyitotta a múzeumot a nagyközönség számára és mint a fogságból kiszabadult madár, újra megkezdte szabad életét, régészeti kutatásait. Ez év őszén tárta fel Bakonszeg határában, a Kórógypusztán vitéz Kádár István sírját, és ekkor látogatott el először a berettyóújfalui I1 erpály-pusztára. Az 1920-as esztendő különben mind a városi múzeum, mind a Zoltai Lajos életében nevezetes és lényeges fordulópontot jelent. Ez év május 9-én egy nemzetgyűlési választási pártgyűlésen, Haller István kultuszminiszter beszédéből pattant nyilvánosságra az az örvendetes hír, hogy Déri Frigyes nagyértékű műgyűjteményét Debrecen város fogja kapni. A hír komolyságát megerősítették Déri Frigyes 1920 októberi látogatása és tárgyalásai. E páratlanul álló mecénási cselekedetnek nagyvonalú hullámai a város kultúréletének felszínén lényeges változásokat okoztak. Az erősebb hullámmozgásban az apró szirtek eltűntek, a nagyok tisztára mosva fényesebbre váltak. A Déri Frigyes ajándéka elsősorban is teljesen elhomályosította a Löfkovits Artúr múzeumalapítói ténykedését, aminthogy neki ez az egész ügy végkifej lésében csak keserű lelkifájdalmat és megbánást okoiott, annyira, hogy az 1930-ban megnyitott Déri Múzeumnak soha a küszöbét sem lépte át. Másodszor a közel 10 esztendeig tartó tárgyalások, fontolgatások, építkezések és berendezések teljesen kizökkentették Zoltai Lajost abból a biztos, mélyvájatú 17*
