Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
292 kerékvágásból, melyben ő addig a helyi történet szempontjából megbecsülhetetlen értékű tudományos dolgozatait olyan bőséggel termelte, sőt e veszteség mellett, a tető alá hozott Déri Múzeum, végül neki is csak mellőztetést, valóban meg nem érdemelt fájó érzelmeket juttatott. A harsogó hullámzás meszszire hangzó zenéje Ecsedi Istvánt is határozott kilépésre késztette tanítóképezdei tanárságának abból a nyugodt levegőjű, derült odújából, melyből eddig is kacsintgatott kifelé egy-egy alkalmi napsütésre, de amelyben ha megmarad, ha nincs Déri Múzeum, talán még ma is alkotná pipaszó mellett jóízű debreceni észjárással és nyelven fogalmazott néprajzi tanulmányait! Ecsedit magasra ragadták a hullámok, nem az ő idegeinek való régióba, úgyhogy a legközelebbi hullámvölgy korai sírját jelentette. Az első szirt, mely a hullámzásból magasra kiemelkedett, a debreceni kultúrpalota ügye! Ami felett évtizedeken át tanakodtak, amire pénzt gyűjtöttek, aminek a helyét keresgették, az a Déri Frigyes adományával, állami támogatás nélkül, egyszerre előteremtődött, mint a legszebb vidéki magyar kultúrház : a Déri Múzeum! Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a Déri Múzeum révén a városnak egy elhanyagolt környezetű belső része a legszebb európai nívójú térré vált ; hogy a három fiókintézménnyel gyarapodott múzeum ebből a szempontból minden más vidéki magyar város felé emeli Debrecent : akkor a Déri Frigyes adományának nagy hatóereje tisztán áll előttünk! Arra vonatkozólag, hogy Zoltai Lajos ambícionálta-e a Déri Múzeum igazgatói állását, az aspiránsok között egyedül ő nem nyilatkozott sem írásban, sem szóval. Az az odaadás, mellyel az ügy fejleményeit kísérte és amellyel az ügy sikeréért dolgozott, arra engednek következtetni, hogy jól esett volna neki is és jól esett volna tisztelőinek is, ha az új Déri Múzeum igazgatói állásával — ha mindjárt rövid időre iá — őt tisztelik meg. Nagy tudományos érdemeinek, munkás életének ez lett volna illő megjutalmazása! Hogy ő erre számított is, mutatják azok a ténykedései, melyek nem az elvont tudományos búvárkodásban — amit a nagyközönség úgysem sokra becsül —, hanem inkább muzeológiai és gyarapítási elgondolásokban nyilvánultak meg. így már 1920-ban akciót indított — ismét csak id. Révész Imre nyomdokait követve — a vidéki egyházak tulajdonát képező művészi értékű templomi felszerelések, kegyszerek és egyéb műemlékek hatályosabb védelme, megőrzése ügyében. Emlékiratát a múzeumi bizottság útján beterjesztette Baltazár Dezső püspökhöz. Ilyen törekvéseit megértéssel támogattak a múzeumi bizottságnak 1917-ben választott új tagjai, Sz. Kun Béla és Láng Nándor egyetemi tanárok. A Déri Frigyessel való összeköttetését is ápolta azáltal,
