Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

290 Egyéb múzeumi munkálatok a háború miatt jóformám szüneteltek. Nyitvatartásról szó sem lehetett. Az ásatásokat, az államsegély elmaradása miatt is, be kellett szüntetni. Mikor az orosz nyomás elől az első menekültek Debrecenbe érkeztek,. Löfkovits igazgató családjával együtt elköltözött Budapestre. Zoltai a múzeum nagyobb értéket képviselő tárgyait földbe ásta el s ő maga a bezárt kapuk és ajtók megett elvonult őskori cserepei közé és heteken át rakosgatta, illesztgette, ragasztgatta az egymáshoz illő darabokat. Némi változatosságot adott egy új feladat, a háborús emlékek gyűjtése. Több ezer felhívással árasztották el a vidéket, azonban az elevenebb magángyűjtők az eredményt meglehetősen mérsékelték. Dr. Csűrös Ferenc, 1914 óta az új kultúrtanácsnok, az Orsz. Szépművészeti Múzeummal folytatott tárgyalásokat egy állandó képtár megszervezése ügyében, míg Zoltai a Nemzeti Múzeumtól őskori és néprajzi tárgyakat kapott a helyi leletek kiegészítéséül és összehasonlító anyagul. Mikor 1916 tavaszán az oláh betörés veszélye elmúlt, az újonnan berendezett múzeumot május 14-én, a múzeumi bizottság díszülése keretében nyitották meg. Domahidy Elemér főispán Zoltai múzeumőrt nagy érdemeinek valóban szerény elismeréséül tiszteletbeli múzeumigazgatóvá nevezte ki. Neki pedig nem címre volt szüksége. Igen szerény anyagi viszonyain kellett volna lendíteni és ami ennél is fontosabb, kutatásokra szolgáló több szabadidőt kellett volna rendelkezésére bocsátani. Zoltai a háború alatt is megtalálta a maga munkakörét. Ha valahol lelet került elő, annak megmentéséről rövid próbaásatással vagy kiszállással gondoskodott. Említésre érdemes, hogy 1916-ban a hortobágyi Ludas-halmot orosz foglyokkal ásatta meg. Ebben az évben készítette el igen alapos és hosszas utánjárások és kutatások alapján Debrecen és környéke történelmi térképeit, melyek a XIII—XVIII. századi földrajzi és birtokállapotokat tüntetik fel, különös tekintettel a város határának kialakulására. Amíg Zoltai belső részletkérdések és feladatok megoldására, tudományos dolgozatok készítésére fordította minden idejét, Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok az egyetemi várossá lett Debrecenben a kultúrintézmények számának növelésén buzgólkodott. 1917-ben megnyílt a nyilvános városi Közművelődési Könyvtár s 1918-ban a városi képtar. Mindkettő a városi múzeum kiegészítő intézménye lett a múzeum ibizottság felügyelete alatt. A Füvészkert-utca 2. számú iskolai épület I. emeletén, a mai Déri György ezredes-néprajzi múzeum és Thaly-szoba helyén elhelyezett új intézményei vezetésével Nagy József polgári iskolai tanárt bízták meg. A képtár szakszerű összeállítását Felvinczi Takács Zoltán végezte. Hogy milyen lelkiélete volt Zoltainak a vörösuralom és 1919-ben az oláh megszállás alatt, visszatükrözik azok a keserű hangú emlékezések, melyeket az általa szerkesztett Képes-