Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

28 Április 25-én estefelé felkerestem még a lelőhelytől 1 % kilométerre fekvő Bencsik János-tanyát a Derzsi-gáton, Cseber-ér 94. sz. alatt. A tanyai kút mellett két szekérre való téglarakás volt. Ezeket a téglákat pár évvel ezelőtt Bencsik gazda a tanyától DNy.-ra, kb. 100 lépésre találta, falbarakva. A zsendülő vetés sötét sávja és a gazda elbeszélése alapján is félköríves záródású, egy hajós, 12 m. hosszú kis középkori templom állhatott azon a helyen, bizonyára az elpusztult Kengyelfalu-é, 13. kép. Leletek a kengyeltenyőszigeti temetőből. 1/

J n. 1. az 1. sz. urna kísérő edényéből. — 2. A csontvázas sír koponyája mellől. — 3. Az 5. sz. urnából. — 4. A 6. sz. urnából. — 5. A kihányt földből és 6. a 4. sz. urnából. Valamennyi bronz. amelynek nevét a Kengyel-puszta máig megőrizte. Egy hazahozott ép tégla mérete 280 x 160x40 mm. Mikor Bencsik gazda az elsőízben talált téglákat, továbbá a téglafalon belül és kívül mutatkozó emberi csontvázakat Törökszentmiklóson a csendőrségen jelentette, egy bizottság szállott ki helyszíni szemlére. Bencsik szerint a kiszedett téglákat valami építkezésre használták fel, az ép koponyákat pedig hazavitték. A fasorral szegett, csaknem kiszáradt Cseber-ér jellegzetes alföldi tájképét megörökítve, itteni kutatásunkat be is fejeztem. Egyéb megfigyeléseim közül említésre érdemesnek tartom még a következőket. A „Sziget" több helyén, így pl. a Füredi-