Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
280 hető." Ha a közbejött akadályok miatt nem is került sor a tervbevett kultúrpalota felépítésére, de az első 5050 korona költségvetési előirányzat mutatta, hogy a város nem fogja sajnálni az áldozatot ettől az új intézményétől, mely negyedszázad mu Iva, szerencsés körülmények folytán, tényleg az ország első vidéki múzeumává vált. így 1907-re 6400, 1908-ra pedig már 7000 koronát illesztettek be a költségvetésbe. Ezzel együtt emelkedett az államsegély is, mely 1904-ben még csak 500, 1907-ben már 1300 koronára rúgott. Zoltai 1906-ban még kétlaki életet élt, de 1907 január 1-től a városi múzeum állandó és fizetett tisztviselője a rendszeresített és kormányhatóságilag jóváhagyott múzeumőri állásban. Elhagyta a levéltárat, de úgy, mint a szorgalmas, serény dolgozó méh a virágot, melynek porát magára szedte. Másfél évtized alatt az okmánykijegyzések céduláinak ezreit gyűjtötte össze, hogy azokból pihenést soha nem ismerő kutatószomját még 33 éven át kielégíthesse. Akkora szellemi tőkét halmozott össze a levéltárban, hogy annak kamatát fel sem tudta élni. Gyűjtőszenvedélye túlhaladta alkotó erejét, még az övét is, melyhez hasonló nem volt a városban. Mind levéltári, mind múzeumi életéről, működéséről hű képet adnak műveinek, dolgozatainak, kisebb-nagyobb cikkeinek megfelelő jegyzékei. Aki ezeket figyelmesen elolvassa, az nagy vonásokban elolvasta a Zoltai életrajzát is. Ha futólag áttekintjük annak az öt-hat esztendőnek a termését, mely az 1900-as évek első felére esik, ezt az időt a Zoltai leg +ermékenyebb életszakának kell megjelölnünk. Ehhez hasonló bő terméssel csak nyugdíjas éveiben ajándékozta meg városát, amikor már nem nyűgözték a hivatali teendők. A már említett gazdaságtörténelmi tanulmányai között a legterjedelmesebb az volt, melyet Bernát István ,,Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662—1692" címen a „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlé"-ben közölt és amely a város 600 koronás támogatásával külön könyvalakban is megjelent 2 színes és 1 várostérképpel, 202 oldal terjedelemben. E könyvének függeléke gyanánt a M. Gazd. Tört. Szemle még két közleményt hozott , "Debrecen város felülvizsgált számadásai 1676—1684 évekről" címen, összesen 41 oldalon. E két közleményből azonban különlenyomat nem készült s így az önálló kötetből hiányzanak. Zoltai új könyvét Takáts Sándor a Századok 1905 májusi számában nagy elismeréssel bírálta. Kedvező kritikát kapott a Budapesti Hírlapban, a Hazánk és a Debreceni Prot. Lap, továbbá a helyi napisajtó hasábjain. Mikor Zoltai ezen a munkáján dolgozott, ugyanakkor jelent meg „Debrecen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjoukorban 1200—1400 közt. Debrecen, 1904." c. tanulmánya, mely maga kitett egy fél Kalendáriomot. Ugyanakkor írta meg a
