Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

272 a kutatás egy régi érmeder partján, a község ÉNy-i részén folyt meglehetős eredménnyel. Semayer a leleteket szlávnak határozta meg. Löfkovits a. hazahozott tárgyak egy részét a Kollégiumnak, más részét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez ásatással a múzeumalapítás útját egyengette az ismeretség és áldozathozatalai révén. A debrece ű napilapok bőven foglalkoztak a kiváló régész, * Téglás Gábor itteni kutatásával is. A fáradhatatlan búvár 1898 nyarán szekéren indult Nagyszalontáról Debrecenbe s idejövet kutatta az Ördög-árok nyomát, mely elvezette őt a debreceni bánki és nagycserei erdőkbe. Téglás kétízben is időzött. Debrecenben. A város közönségét ő maga tájékoztatta az Ördög-árok felkutatásáról (Debr. Reggeli Újság, 1898. VII. 300, melyet a Tud. Akadémia megbízásából végzett. Másodszori ittjártakor Vántsa György írt róla (u. o. VIII. 20.). 1899 nyarán honvéd utászkatonák a debreceni honvéd barakk és lóversenytér között, a nyúlási gyakorlótéren sáncokat ástak és e munkálatok alkalmával emberi csontokat találtak. A régészeti tudományokat kedvelő Péter Gábor vásárbíró honvédtiszt fia révén, azonnal értesült a leletekről, összeszedte azokat s felküldte Budapestre, a Nemzeti Múzeumba. Hampel József maga vizsgálta meg a leleteket (nyílhegy, fibula, orsógomb, obszidián, csat, késpenge stb.) s azokat a Péter Gáborhoz írott, 1900 VI. 11-én kelt levelében régibb középkoriaknak határozta meg. A tárgyak helyéül a kollégiumi múzeumot ajánlotta s egyúttal levelet írt Simonffy Imre polgármesternek is a lelőhely feltárásának lehetővététele ügyében. Péter Gábor meg is kapta az engedélyt és a költséget a nyúlási gyakorlótéri, majd a halápi ásatások lefolytatására. A próbakutatás 1901-ben folyt le. Péter Gábor erről mind a városi Tanácsnak, mind a Nemzeti Múzeumnak írásban számolt be (66—1901. és 68—1902. vmsz. ügyiratok). A rendszeres ásatást 1902-re halasztották s ez már beleesett a városi múzeum életébe. Péter Gábor önállóan végzett próbaásatását érdekességben felülmulta az, melyet 1901-ben egy tisztán irodalmi társaság, 39. kép. Debrecen város balatonföldvári „Marietta" nevű villája, hol Zoltai Lajos 1927 nyarán néhány kellemes napot töltött. Zoltai rajza. Nem annyira a Balaton hullámai, mint inkább a rajzolni való házak és tájak érdekelték. Nyaralásából egész csomó rajzot hozott haza, mert tétlen pihenésre sajnálta idejét.