Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

273 a Csokonai Kör maga folytatott le a Halápon. Mint ilyen, talán egyedülálló a magyar régészeti tudomány történetében. Érdekességét növeli, hogy résztvett azon a meghívott Jósa András is, akkor már országoshírü régész és a nyíregyházi múzeum alapítója. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy a Csokonai Kör már korábban gondolt a Debrecen vidékén végzendő régészeti kutatásokra s azt fel is vette munkatervébe. Az első kedvező alkalom 1901 nyarán kínálkozott. Mauer Aladár halápi birtokán Vadász Emil szőlőföld forgatása közben urnákat talált, melyek közül kettőt a Csokonai Körnek ajándékozott, a többi a Kollégiumba került. A Csokonai Kör kiküldött bizottsága, Dobieczky Sándor, Benedek János, Vadász Emil és Jósa Vincze a vendégül hívott Jósa Andrással július közepén vasúti munkásokkal vallatta meg a bronzkori urnatemető lelőhelyét. A szerény eredmény után a halápi csárdában fejezték be a napot. Jósa András ,,Régészeti kirándulás a Halápra" c. írásában számolt be élményeiről, erről a nem mindennapi régészeti kutatásról (Debr, 1901. VII. 18.). A helyi sajtó nem mulasztotta el hangsúlyozni ebből az alkalomból, hogy a Csokonai Kör igyekezzen mielőbb megvalósítani a debreceni régészeti és néprajzi múzeumot. Azok a kutatások, melyek ezután következtek, az ohati, a bivalyhalmi és a halápi, ezek már beleesnek a városi múzeum csecsemőkorába, a Zoltai Lajos múzeumi működésébe. 21