Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
271 és Csokonai-ház együtt már szűk keretek közé nem szoríthatók! 1901-ben kipattant az új eszme : kultúrpalotát Debrecennek ! A nagy felbuzdulásban különösen Komlóssy Artúr polgármesterhelyettes-főjegyző igyekezett a tettek embere lenni, aki magát érdemessé akarta tenni arra, hogy a legközelebbi tisztújításkor a város első polgára lehessen. Komlóssy előre ismerte Löfkovits Artúr tervét is. így történt, hogy az akkortájt alakult Debreceni Műpártoló Egyesület 1902 okt. 26-i közgyűlésén Löfkovits a Komlóssy Artúr felszólalása után ajánlotta fel gyűjteményét a városnak egy múzeum megvalósítása céljára. 3. A legelső régészeti ásatások Debrecenben és környékén. A debreceni múzeumi gondolat megvalósulásának előkészítő eseményei voltak azok a régészeti ásatások is, melyek a múzeum alapítása előtt Debrecen környékén lezajlottak. Ezek a tevékenységek, ha nem is mindig közvetlenül, de közvetve feltétlenül érlelték a múzeumi gondolatot. Az ásatás anyaggyűjtést, a gyűjtött tárgyak pedig megőrző házat és feldolgozó szakembert, azaz múzeumot igényelnek. Ha e tárgyak idegenbe kerülnek, felmerül a kérdés : miért nincs múzeum? A már korábban is említett leletek, lelőhelyek és gyűjtések ismétlő felsorolását mellőzve, tudtommal az első rendszeres ásatást Rómer Flóris és Hampel József Hajdúböszörmény határában, a Pródi-halmon végezték 1882-ben. Július 30-án, a várostól kapott negyven munkással kezdték a kutatást. A hatalmas őstelepben talált tárgyakat a Nemzeti Múzeumba vitték. Tíz évvel később, 1892-ben gróf Zichy Jenő, a híres ázsiai kutató Erekért Richárd ny. orosz tábornokkal a hortobágyi Kövesházi halmot ásta meg, melyet röviden Köveshalom nak is neveznek. Ez a halom a zárni pusztán, az Árkus- és a Sáros-ér összefolyása közelében fekszik. 1830-ban sok csontvázat találtak benne, melyről Zichy gróf is hallott s ezért hozta ide nevezett orosz antropológust, hogy a tatárnak vélt koponyákat felkutassa. A halomban tényleg sok emberi csontot találtak s egy kis vaskarikát. Erekért több koponyát Berlinbe vitt meghatározás végett. Zoltai szerint a Köveshalom a középkori Szabolcs falu helye lehetett. A következő ismert régészeti ásatást Löfkovits Artúr ütötte nyélbe 1897-ben. Hampel József igazgató-őrtől engedélyt kért arra, hogy Kaba község határában népvándorláskori sírokat tárhasson fel. Az ásatásra leutazott Semayer Vilibáld is, aki az ásatást vezette. Mint riporter jelent meg Zoltai Lajos, aki a Debr. Ellenőr 1897. X. 18-i számában részletesen beszámolt az eredményről. Ez volt Zoltai első ásatási írása. Különben
