Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

267 hagyták. Thaly Kálmán már 1872-ben, a Századok hasábjain, belekötött Römer Flórisba, mert az az Arch. Ért. hat első kötetében ,,a nemzetünkre nézve fontosabb középkori régészettel aránylag keveset foglalkozott, míg a barbár őskori és római régiségeket a magyarkoriaknál sokkal inkább előtérbe állította" (Századok 1872.VI. évf. 493. és 653. s köv. 11.). így Debrecenben is Kovács professzor hiába dicsérgette a kőeszközöket, az obszidián pengéket, a messze őskor tárgyi emlékeit apró írásaiban, a debreceni publikum szívesebben olvasta Szilády Áron tollából a város életére vonatkozó török oklevelek fordítását, az olmützi várbörtönben osztott úrvacsoia históriáját, de még inkább Ábrái Károly, Máriássy János vagy Pongrácz István volt 48-as honvédtisztek visszaemlékezéseit a debreceni csatára vagy a veresszalagosok haditetteire. Az elmondottakban rejlik, hogy a debreceni múzeumi gondolat miért nem tudott a 70-es években, a kellő szellemi előkészítés ellenére is, testet ölteni. A 70-es évek vége felé a figyelem inkább a könyvtárak felé kezd fordulni. 1877-ben járta a városokat a Türr István-íé\e körlevél népkönyvtáiak alapítása, szervezése és kezelése tárgyában. A 80-as években xi múzeumügy senkinek se jut eszébe. Egyedül Balogh Ferenc emeli fel szavát egy kollégiumi állandó képkiállítás, tehát egy nyilvános képtár szervezése ügyében (Debr. Ellenőr 1883. 14. sz.). Szavának nem volt foganatja. Két év inulva Géresi Kálmán városi és főiskolai nyilvános olvasóterem felállítását sürgeti (Debr. Prot. Lap 1885. évf.). Ebben támogatja őt Kardos Albert, aki a Géresi kívánalmát megtoldia a közkönyvtár szervezésének eszméjével (Debr. Ellenőr, 1885. IX. 4/sz.). Nyilvános olvasótermet követel Zoltai is Debrecennek egyik jól megírt vezércikkében (Debr. Hírl. 1886. VI. 25.). Az első, aki 17 évi hallgatás után a múzeumi gondolatot ismét az asztalra teszi, ugyancsak Zoltai Lajos. Egy tartalmas 36. kép. Vándorló pásztor-bódé a hajdúhadházi Poroszló-pusztán. Zoltai Lajos felvétele 1910 körül. Hasonló vontatható pásztorépítmények ma is vannak a hajdúböszörményi legelőkön.